Megkezdték a Duna melletti csatornák, holtágak és tározók vízpótlását

Mint az ADUVIZIG közleményében írta, a vízügyi ágazatnak csak a saját kezelésében lévő, állami tulajdonú területeken van joga és lehetősége vizet visszatartani, azonban már az árvízi időszakban is kiemelt figyelmet fordítottak a vízvisszatartásra. A dunai árhullám vízkészletét hasznosítva az árvíz levonulásával egy időben megkezdték a tassi vízbevezető zsilipen keresztül Tasstól Bajáig húzódó, a Kiskunsági-főcsatornához és a Duna-völgyi-főcsatornához tartozó vízrendszer vízpótlását.

Kétmillió köbméter Duna-víz kerül a térségbe

A vízügyi szakemberek számításai szerint ezáltal 1,2 millió köbméter víz került a csatornákba. A vízpótlást pedig tovább folytatják, mértékét fokozatosan növelik. A tervezett ütem szerint, a következő egy hétben a Dunából további 4 millió köbméter vizet engednek a vízfolyásokba.

A tájékoztatás szerint a Ferenc-tápcsatornába a Deák Ferenc-zsilipen keresztül a vízpótlást a vízjárási feltételek teljesülése esetén azonnal megkezdik.  A tápzsilipek nyitásával és a tervszerű vízszétosztással a Kadia-Ó-Duna-tározóba körülbelül 130 ezer köbméter, míg a Klágya-Duna-ágba 200 ezer köbméter, összesen körülbelül 2 millió köbméter friss Duna-víz kerül a térségbe. A közlemény kiemeli, hogy a vízkivezetésekkel számos csatorna, holtág, természetvédelmi terület, tó és tározó vízpótlása valósul meg az Alsó-Duna-völgyben, közvetett módon pedig a vízszétosztás pozitív hatást gyakorol a talajvíz készletekre is.

A holtágak ökológiai egyensúlyát így fent tudják tartani

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is jelentős mennyiségű vizet juttatnak a Dunából a Faddi-, a Tolnai-, a Bölcskei-, valamint a Bogyiszlói-Holt-Dunába.

A vízügy közleménye hangsúlyozza, mivel a holtágaknak nincs kapcsolata az élővízzel, jellegükből adódóan (a felületükre hulló csapadékon felül) csak közvetett úton kapnak vizet. Az aszályos időszakokat követően a kívánt vízállást vízpótlással tudják elérni. Így fenntartható a holtágak ökológiai egyensúlya, illetve – mivel a víz a talaj alsóbb rétegeibe szivárog –, ezzel tehetnek a talaj vízkészletének helyreállításáért, ellensúlyozva a hosszú, száraz nyár csapadékszegény hónapjait.

Veszélyes lett volna a tetőzés előtt megnyitni a zsilipeket

Font Sándor, Kiskőrös és környéke (Fidesz-KDNP) egyéni országgyűlési képviselője közösségi oldalán videóüzenetben arról értekezik, hogy miért lett volna akár végzetes is, a Duna közelében fekvő településekre nézve, ha az árvíz tetőzése előtt megnyitják a folyó oldalági zsilipjeit, vizet juttatva a leágazó csatornákba és tározókba. A politikus vízügyi szakemberekre hivatkozva arról beszélt, hogy a feltorlódó uszadékok, olyan kárt tehettek volna a nyitott zsilipekben, hogy a kivenni szándékozottnál jóval több víz juthatott volna a Duma menti területekre, elárasztva ezzel a közeli településeket.