A lakosság együttműködése kell ahhoz, hogy ne kelljen korlátozni a vízhasználatot kánikula idején – podcast

Kurdi Viktor elmondta, hogy a hőség első hétben a vízművek általában azt tapasztalják, hogy akár negyedével, ötödével is megnő a vízigény a működési területen, és hogyha ez a kánikulai időszak két hétnél tovább tart, akkor az további fokozódást jelent. Ez Kecskeméten is így volt, és a Bácsvíz Zrt. egész szolgáltatási területén. Ekkor az átlagos fogyasztáshoz képest 35-40 százalékos többlet is jelentkezik. 

– Az adottságok alapján, a vízbázis oldalon van megfelelő kapacitás arra, hogy ezt a megnövekedett vízigényt is kielégítsük, tehát ebben jól állunk. Vannak azonban nagyon komoly tennivalók is, a szolgáltatás olyan területei, ahol komolyan fel kell készülni a megnövekedett a vízigény megfelelő színvonalú kielégítésére – mondta Kurdi Viktor, hozzátéve, hogy a többletfogyasztáshoz a környékbeli üdülőterületek fogyasztása, a locsolás, és akár a medencék feltöltése is hozzájárul.

Erre azonban felkészültek, az üdülőterületeken megfelelő kapacitás áll rendelkezésre, talán csak a Duna mellett van probléma ezzel, ahol egy parti szűrésű vízbázisról látnak el kilenc települést. A kánikulai időszak egybeesik a Duna alacsony vízállásával, és a kutak kapacitása már nem biztos, hogy elegendő ilyenkor, ezért technikai beavatkozásra volt szükség, így sikerült átvészelni ezt az időszakot a vízhasználat korlátozása nélkül.  Ezenkívül Kunszállás és Fülöpjakab volt még, ahol a megszokottól eltérő műszaki beavatkozásra kellett annak érdekében, hogy a legnagyobb vízigényű napokon is a vízszolgáltatás folyamatos és biztonságos legyen.

Mint Kurdi Viktor fogalmazott, 58 településre vetítve ez csekély probléma, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen vízkorátozással kapcsolatos helyzetek adódnak a fővárosi agglomerációban.

Kurdi Viktor elmondta, hogy a vízkorlátozás az első körben azt jelenti, amikor a szolgáltató és az önkormányzat a tudatos vízhasználatra igyekszik felhívni a figyelmet. Vannak olyan vízellátó rendszerek, ahol a kapacitás szűkössége miatt, a reggeli és az esti csúcsokban fellépnek kockázatok. Ezek a kockázatok a domborzati viszonyok függvényében változhatnak: a szivattyúnak nehezebb felnyomni a vizet egy magasabban fekvő pontra, és ha lentebb, a településen ellocsolják, medencefeltöltésre, autómosásra használják a vizet, akkor elképzelhető, hogy az esti csúcsban a fürdésre szükséges víz nem tud feljutni a dombtetőre, és ott nem lesz víz. Ilyenkor szükséges, hogy a lakosság együttműködjön egy közös cél érdekében, vagyis azért, hogy mindenki számára elérhető legyen a vízszolgáltatás.

Abban az esetben, ha ez nem elegendő, születhet határozat arról, hogy nem lehet kertet locsolni, medencét feltölteni vagy autót mosni, ami már kényelmetlenebb szituáció. A vízművesek azon dolgoznak az országban mindenütt, hogy ne kelljen ezekkel az eszközökkel élni.

Kurdi Viktor arról is beszélt, hogy nyáron megnövekedett forgalom van a vízhálózatban, ami hirtelen nyomásváltozásokkal jár. Ez főként az azbesztcementből készült csövek falára gyakorolhat olyan hatást, ami fáradáshoz, és előbb-utóbb töréshez vezethet. A Könyves Kálmán körúton egy több mint 60 éves azbeszt cső tört el, amiről korábban mi is többször beszámoltunk. A csőtörésnek különböző formái vannak: van, amikor keresztbe elreped egy cső, például dinamikus hatás, például a forgalom, vagy a talajszerkezet mozgása miatt. A Könyves Kálmán körúton egy úgynevezett kagylós törés történt, amikor a nagy átmérőjű vezeték palástjából kiszakadt egy jelentős terület. Mivel közel van a vízműtelep, nagyon nagy vízmennyiség áramlik át, közel 6 baros nyomáson, ezért nagyon rövid idő alatt hatalmas mennyiségű víz került a felszínre, a talajba, és a vezetékhez közel lévő ingatlanba. A hibát helyreállították, majd néhány nappal később, egy keresztirányú törés történt, pár méterre az előző hibahelytől, ami annak következménye, hogy a talaj nedvességtartalma megváltozott, a talajszerkezet meg lett bontva, és további feszültség került a csőre.

Ekkor döntöttek úgy a Bácsvíz műszaki munkatársai, hogy a további károk megelőzése érdekében, egy rendkívüli rekonstrukciós folyamatot indítanak el az érintett szakaszon, ahol a munkavégzés most is zajlik. Ez azt is szolgálja, hogy a védőtávolságon belüli ingatlant ne érje több kár. Egy 500-as védőcsövet sajtolnak most be a szakemberek annak érdekében, hogy ezen belül menjen majd az új gömbgrafitos öntöttvas cső, aminek az élettartama messze meghaladja a 100 évet. Ez egy 60 méteres szakaszt érint, de több száz, vagy több ezer kilométer vezeték fut a hálózatban. Ennek teljes cseréje hatalmas összeg lenne.  A Könyves Kálmán körút mellett a Mindszenty körúton is történt csőtörés az utóbbi időben, de előfordult, hogy öt csőtörés volt egy időben, ahová egyszerre tudtak kivonulni a szakemberek.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a száraz időszakokban is van elég ivóvizünk, mert jó vízbázisaink vannak, így nyugodtak lehetünk e tekintetben, de figyelni kell a megfelelő felhasználásra.

– Azt viszont mi is érzékeljük a talajvízszint-figyelő kutak alapján, vagy az egyéb más kutas információk és adatbázisok alapján, hogy a talajvízszint továbbra is csökken, és ez nem lesz jó hosszú távon, mivel itt a Duna-Tisza közén, ez elsivatagosodáshoz vezethet. Az öntözött pázsitok fenntartása véleményem szerint korlátozódni fog a jövőben – mondta Kurdi viktor, kiemelve, hogy a víz egy korlátozott természeti erőforrás, és tudatosság kell  a használatához. Ezt segítené a talajszerkezet javítása, és az, hogy nem vezetjük el az esővizet, hanem képesek legyünk tárolni azt.