Levédia: egy igazi spirituális szentély várja az útkeresőket Bugac határában

Régi vágya teljesült Kovács Mártának azzal, hogy saját jurtája lett, amit közvetlenül a falu szélén állított fel. Több oka is volt annak, hogy Bugacot találta megfelelő helyszínnek. Bugachoz több szállal is kötődik, dédnagyapja például egykor pásztorként a bugaci pusztán dolgozott. Márta szerint Bugac varázslatos helyszín a tervei megvalósításához. De nagyon meghatározó volt számára az is, hogy a közelben él Kovács László, vagyis Fehérholló Öskü, sámán, akinek nagy tisztelője.

Mivel rendezvényszervező vagyok egyszer meghívtam Fehérhollót a fülöpjakabi faluházba, ahol közelebbről is megismerhettem. Többször is jártam nála dobkörön és a bugaci Kurultájon is mindig együtt veszünk részt. Ezek mind megerősítettek abban, hogy Bugacon legyen a jurtám. Nagyon sok szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy ez a vágyam teljesült. Nagyon örülök, hogy erre a szent erőhelyre rátaláltam. Bugacon valahogy minden a helyére került – mesélte Kovács Márta, aki eredeti mongol jurtájában látott vendégül. 

Márta a fülöpjakabi faluház vezetése és a rendezvényszervezés mellett folyamatosan képzi magát, így lett coach és mediátor. A jurtájában fogadja a segítségére számító vendégeket. 

– Ez egy nyitott jurta, amikor itt vagyunk bárki bejöhet hozzánk, szívesen látjuk. Főként azokat az embereket várom, akiknek fontos a szakrális hagyományőrzés, a hagyománytisztelet újraélése. Ez a jurta nem divatból van itt, szeretném tiszteletben tartani azt a szellemiséget, amit egy jurta képvisel, amit hordoz. Tartottunk már itt meditációkat, koncerteket, dobkört. De szeretnék túrákat is szervezni a környékben, aminek a bázisa, az egyik pihenő állomása lesz majd a jurta – sorolta terveit Márta. 

A jurta azon túl, hogy egy lakótér, egyben egy spirituális szentély is. Nem véletlen az sem, hogy kör alakú, ha becsukom az ajtót, olyan mintha átölelne, miközben a nyitott tető, a tündök biztosítja, hogy kapcsolatban maradhassunk a természettel, a mindenséggel. A tündök nem csak a szellőzést szolgálja, hanem nyit az ég felé.

A jurta ajtaja mindig keletre néz. Az ajtóval szemben foglal helyet a vezér, az ajtó mellett a harcosok, az egyik oldalon a nők, míg a másik oldalon a férfiak foglaltak helyet. Ezeket a szabályokat igyekszem betartani, eszerint élni, ha itt vagyok. 

A jurta tartóoszopai a világfát jelképezik. A világfa meghatározza a három világot, amiben élünk: a múltat, a jelent és a jövőt. A fa oszlopokra festett mongol minták a felhőket ábrázolják. A tündök alatt az oltáron van egy agancs, ami a Csodaszarvas legendájához kötődik és egyfajta tisztelgés az ősök előtt. Az oltár előtt leterített állat bőrnek is szakrális jelentése van, mintahogy az ásványoknak, füstölőknek, gyertyáknak, pávatollaknak is – avatott be a részletekbe Kovács Márta, aki azt vallja, hogy a jurta közel visz bennünket a természethez, a múltunkhoz. Abban hisz, hogy a múltunkban, a mondáinkban, a legendáinkban és természetben az összes létező választ megtalálhatjuk a mai ember problémáira. Azt szeretné, ha jurtájában minél több ember nyugalomra, békességre találna.

A jurtában dobkört is tartanak

A megvilágosodást különböző szertartások segítik, mint például a sámándobokkal kísért zenés imádkozás. A dob ugyanis képes az álmodás állapotát elősegíteni. A tudósok kimutatták, hogy a sámándobok rezgésszáma megegyezik az agy úgynevezett thétahullámával, azaz az álomidőszakkal. Ennek az utazásnak vagy révülésnek az a célja, hogy az ember elmerülve a saját tudatalattijában választ kaphat a kérdéseire – tudtuk meg Kovács Mártától.