A kémia izgalmas világát tárják a diákok elé a kecskeméti gimnáziumban

– Mi adta az ötletet? Hogyan találtak rá erre a témára?

– Ősszel utaztunk Budapestre az egyik tehetséges végzős tanítványunkkal, Hangya Kingával a Richter Talentum Alapítvány ösztöndíj átadójára. Útközben jót beszélgettünk, és szóba került a spektroszkópia is, mert Kingának ez az egyik kedvenc témája a kémián belül. Akkor, ott a vonaton hangzott el a mondat Kingától, hogy „Milyen jó lenne még többet tudni erről!” Én pedig azt válaszoltam, hogy „Jó, szervezzünk egy előadás-sorozatot!” A gondolat mára beérett.

– Kit kértek fel szakmai partnerként?

– Azon a rendezvényen találkoztunk az NMR-spektroszkópia egyik legnagyobb hazai szaktekintélyével, Dr. Szántay Csaba professzorral, aki a Richter Gedeon Nyrt. szerkezetkutatási osztályának volt hosszú-hosszú időn át a vezetője. Ő ajánlotta egy fiatal kollégáját, Weber Mártont az előadás-sorozat előadójának.

– Az előadóról lehet többet tudni?

– Marci végzős hallgató a BME gyógyszervegyész-mérnöki mesterszakán, s közben már a Richterben is dolgozik fiatal gyógyszerkutatóként. Időnként pedig a Dürer Kémiaverseny szervezésével foglalkozik, a gimnazisták főként innét ismerhetik őt.

– Hogyan tudná összefoglalni a laikusoknak a spektroszkópia lényegét?

– A spektroszkópia nagyon sokféle anyagszerkezeti vizsgálati módszer összefoglaló neve. Általában azt lehet mondani, hogy majdnem mindegyiknek az alapja, hogy egy anyag és az elektromágneses sugárzás (látható fény, ultraibolya, infravörös, stb.) kapcsolatát, kölcsönhatását vizsgálják a segítségével. A különböző mérési eredményekből pedig mennyiségi és minőségi következtetéseket lehet levonni. Megállapítható például rendkívül kis mennyiségű anyagok koncentrációja, vagy egy-egy molekula szerkezete, esetleg annak megváltozása.

– Találkozhat ezzel egy hétköznapi ember a mindennapokban?

– Igen, rengetegszer, a következményeivel és a hasznával. Mint a tudományok általában nem tolakodnak harsányan az előtérbe, ezért nem is gondoljuk, hogy mennyi mindent ennek köszönhetünk. Nézzünk szét a környezetünkben úgy, hogy mögé látunk a dolgoknak! Spektroszkópiák nélkül nem lenne korszerű élelmiszer-biztonság, nem lennének gyógyszereink, sokkal kisebb hatékonyságú lenne az orvoslás, nehezebb lenne ellenőrizni az ivóvíz minőségét, képtelenek lennénk elvégezni a környezeti vizsgálatok jelentős részét, nem tudnánk új anyagokat kifejleszteni, s a reptéri biztonsági szolgálatok is sokkal nehezebben tudnák végezni a munkájukat.

– A diákok tudnak ilyen méréseket végezni?

– Alapvetően nem jellemző, hogy ilyen nagyműszerek lennének az iskolákban. Mi, a Bányaiban szerencsésnek mondhatjuk magunkat, van spektrofotométerünk. Ezzel a látható tartományban tudunk mérni. Alkalmas arra, hogy az egész módszer alapjait megértsék a diákjaink, s ez felkeltse érdeklődésüket, vágyukat a tudásuk mélyítésére ebben a rendkívül izgalmas témában. Gyakorlatilag ezt az utat jártuk be, amíg eljutottunk eddig az előadás-sorozatig.

– Mikor és hol lesznek az előadások?

– A 90 perces előadásokat csütörtökönként 16 órakor kezdjük Kecskeméten, a Bányai Júlia Gimnázium kémia-előadójában. Az első alkalom március 7-én, csütörtökön lesz. Az ezt követő 4-5 alkalom időpontját pedig a Bányai Diáklabor – Kecskemét Facebook-oldalon tesszük közzé.

– Ki a célközönség, mely korosztályt szólítják meg?

– Szeretnénk, ha minél több 11. és 12. osztályos a kémia, a fizika és a biológia iránt igazán érdeklődő kecskeméti középiskolás venne részt az előadásokon, s talán még a nagyon motivált 10. osztályosoknak is izgalmas lehet. Annak is nagyon örülnék, ha az előbb említett tantárgyakat tanító kollégáink, esetleg a városban dolgozó vegyészek is megtisztelnék jelenlétükkel a rendezvényünket.

– Csak elméleti foglalkozások lesznek vagy lesz tényleges anyagvizsgálat is?

– Terveink szerint az egyik foglalkozás laborgyakorlat lesz, ahol az addig megismert elméletet a gyakorlatban is kipróbálhatják az érdeklődő diákok.