Miniszteri elismerésben részesültek a halasi ápolók

Hazánkban Kossuth Zsuzsanna hősies, önfeláldozó, emberséges cselekedete volt az alapköve a hazai ápolás fejlődésének. Az első asszony, aki azzal szerzett hírnevet a hazának, hogy a harcban sérült katonák ápolását megszervezte. Olyan szellemi örökséget hagyott ránk, amely a ma és a jövő ápolója számára egyaránt példaértékű. Ápolónak lenni nem csak egy foglalkozás hanem az egyik legszebb, legnemesebb, de a legnehezebb hivatás is – írta közleményében az Országos Kórház Főigazgatóság megköszönve valamennyi szakdolgozónak az értékes, odaadó munkáját.

Február 19-e fontos nap közösségünk számára, ezen a napon született az ország első főápolónőjeként tisztelt Kossuth Zsuzsanna. Abban a korban, amikor ő élt, azaz az 1800-as években, nem volt természetes, hogy egy nő, egy asszony, egy anya, bármilyen formában is karriert építsen. Sőt. A korabeli társadalmi szabályok szerint Kossuth Zsuzsannát, csak, mint Kossuth Lajos húgát, vagy Meszlényi Rudolf feleségét ismerhetnénk. Ám ő más volt. Úttörő volt, aki nem csak hazánkban, világszinten is megteremtette az ápolás hivatásának alapjait, eszméjét – emlékezett meg közleményében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezete a Magyar Ápolók Napjáról.

A Belügyminisztérium központi ünnepségét Budapesten a Stefánia Palotában tartották, ahol a Magyar Ápolók Napja alkalmából elismeréseket adtak át. Kimagasló szakmai tevékenysége elismeréséül miniszteri elismerő oklevelet vehetett át Sisák Gyöngyi, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház szülészeti osztályának munkatársa Takács Péter egészségügyi államtitkártól. Az ünnepségen elismerő emléklapot kapott Benkő Beatrix, a szülészeti osztály főnővére, Dittmayer Péter ápolási igazgató és Pakai István Jánosné, a csecsemő- és gyermekgyógyászat és gyermek fertőző osztály vezető főnővére.