Harmincegy év után egy estére megnyílt a kerekegyházi Hunyadi mozi – galériával

A rendezvényen Bodor József, a helyi lokálpatrióta egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta, a rendezvénnyel emléket kívántak állítani a volt Hunyadi Mozgónak, Hunyadi mozinak, amely 1943. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A kapuk 49 év után becsukódtak és az épület már nem filmszínházként működik azóta.

– Hogy mit is jelentett a mi életünkben a mozi? Rajta keresztül nyílt ki a világ az itt lakók számára, közösségi szórakozást nyújtott az együtt megnézett és átélt élmények sokasága. Ki ne emlékezne a gyerekként megélt matiné előadásokra, az Egri Csillagokra, A Pál utcai Fiúkra, a megfilmesített Jókai-regényekre, a Liliomfira, a rengeteg korabeli és külföldi filmszínészre. Itt éltük át a spagetti westernek, indiános filmek izgalmait. Rengeteget nevettünk és néha könnyeztünk is ezen falak között. Kedves emlék a készülődés izgalma a jegyváltás és a filmvetítés közti időben, a fő utcai korzózás, a Cuki fagyijai, az itt elropogtatott sok zacskó Duna kavics és az ide megbeszélt randevúk izgalmai. Rengeteg szerelem szövődött és számtalan kapcsolat első biztos vagy bizonytalan lépései indultak el itt vagy innen. A mozi Kerekegyházán egy fogalom volt, igazi közösségi életet teremtett maga köré. Az 1970-es és 80-as években a 6000 fős lakosság mellett évi 53-54.000 látogatója volt a kereki Hunyadi Mozinak. A kilencvenes évek elején, a televízió és a videó térhódítása után az évi nézőszám 20 ezer fő alá csökkent, így 1992-ben végleg bezárt a Hunyadi Mozgófilmszínház – idézte fel a múltat Bodor József.

Az emlékkiállítást Csenkiné Túri Edit, a Kecskeméti Otthon Mozi vezetője nyitotta meg, aki felelevenítette a mozi hőskorát, az 1893-as párizsi első vetítést, a mozgófilm készítés fejlődését és a mozgófénykép színházak megépülésének időszakát külföldön, majd országunkban.

Csak hétvégén voltak vetítések

Bács-Kiskun vármegyében az 1930-as évek végén és a 40-es évek elején sorra épültek meg a megye településein a mozgófényképvetítő üzemek, azaz a mozik. Kerekegyházán először 1938-tól özvegy Kálóczy Ferencné rendelkezett „mozgófényképüzemi mutatvány engedéllyel”, amelyhez a Fő utcán vitéz Bognár Alajos tulajdonában lévő, volt kocsma épületében működtek és egy 16 milliméteres vetítőgéppel játszották le a közönségnek a filmeket. Vetítések csak hétvégén voltak. Özv. Kálóczyné engedélyét dr. Bedő Béláné vette át és ugyanekkor a kerekegyházi mozi működtetésére pályázatot írtak ki. A nyertes özv. vitéz Boncz Pálné és Huszár János kerekegyházi lakosok közösen lettek. Közösen vásároltak egy telket a Hunyadi utcában, ahol felépítették a Kerekegyházi Hunyadi Mozgót. A háborús időszak ellenére fokozatosan emelkedett a nézőszám, azonban a háborút követő infláció visszavetette a nézőszámot. A mozit 1950-ben minden ellentételezés nélkül államosították. Ettől kezdve a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat működtette az intézményt 1992-ig – mesélte el a kerekegyházi mozi történetét Csenkiné Túri Edit.

Valóságos kincseket mutattak be

A Boncz és Huszár családnál nagyon sok régi fénykép, irat, tervrajz, plakát, filmrendelés maradt fenn, melyet a kiállításra az örökösök a szervezők rendelkezésére bocsátottak. A relikviák egy mozi történettel foglalkozó számára valóságos kincsek, hiszen ilyen eredeti anyag alig maradt fenn más moziknál. A megnyitó után Bertók István mutatta be az érdeklődők számára azt a TERTA típusú magyar gyártmányú 16 milliméteres vetítőgépet, mellyel még dr. Bedő féle régi moziban vetített Huszár János mozigépész. A vetítőgépet a helyi Lokálpatrióták kutatták fel és újították fel. 

A vetítőgépet a kiállítást követően az egyesület a kecskeméti Otthon Mozi vezetőjének adja át, amit az intézmény előterében állítanak ki a többi ereklyével együtt. A megnyitón jelen volt dr. Dr. Zsolczay Sándorné, vitéz Boncz Pálné unokája, akik vetített képes előadást tartottak a mozi építéséről, annak körülményeiről, nehézségeiről, működtetéséről és kisajátításáról. A rendezvény zárásaként vetítették le a dr. Kovács István című filmet Páger Antal főszereplésével.