Nagy István agrárminiszter nyitotta meg a térségi seregszemlét Kecskeméten

Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület a kistérségi települések seregszemléjét idén 25. alkalommal rendezi meg, melyen ezúttal 16 környékbeli település mutatja be értékeit.

A kiállítás megrendezésével az egyesület legfőbb szándéka, hogy a látogatók megismerjék Kecskemét és térsége településeinek értékeit, sokszínű kulturális és turisztikai kincseit, vonzerejét, azokat a helyi és térségi gazdákat, kézműveseket, akik minőségi, egészséges, e tájegységre jellemző alapanyagokból készült és egyedi termékeikkel magas kulináris és esztétikai élményt nyújtanak tudatos vásárlóiknak.

A Luca kútnál megtartott megnyitó előtt látványos térségi felvonulást láthatott a közönség. Ezt követően a színpadon először Salacz László országgyűlési képviselő mondott beszédet. Kiemelte: napjainkban Kecskemét neve említésekor nem a kertészet vagy az élelmiszeripar jut az emberek eszébe, sokkal inkább az ipari fejlődés. Holott Kecskemét és térsége egykoron híres mezőgazdasági terület volt, földműveléssel és állattartással. A megye az ország éléskamrája volt. Erre hívja fel a figyelmet ez a térségi seregszemle is immár 25 éve.

Ma nagy kihívásokkal kell szembenézniük a gazdáknak, a termesztés átalakult, előtérbe kerültek az innovatív technológiák, melyek hozzájárulnak a magyar gazdaság fenntarthatóságához. A térség gazdáinak szükségük van leleményességre, valamint az agrárminisztérium támogatására és iránymutatására, mert csak így boldogulhatnak.

Basky András, Lajosmizse polgármestere, az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület alelnöke Kecskemét és a kistérségében lévő települések szoros együttműködésére, jó kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Hozzátette: 

A kiállítás megnyitójára elfogadta a meghívást dr. Nagy István agrárminiszter is. Beszéde elején leszögezte, nehéz helyzetben vannak a gazdák. Két év Covid után jött a háború a szomszédban, ennek következtében kialakult energia vészhelyzet, s mindezt tetézi az aszály. Ugyanakkor van miért hálát adni, hiszen a búza már a csűrben, bőséges a termés, lesz kenyér az asztalon. A kukorica még hátra van, akárcsak a szőlő- és gyümölcsszüret. Az agrárkormányzat célkitűzései egybecsengenek az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület törekvéseivel. Fontos a lakosság egészséges táplálásának elősegítése, a helyi identitástudat erősítése, a helyi termékek értékesítésének előnyben részesítése, a rövid ellátási lánc támogatása.

A vásárlók meggyőződhetnek az általuk kedvelt termékek eredetéről, a termelők pedig közvetlen visszacsatolást kaphatnak munkájuk eredményéről. Nemcsak régen, ma is fontos, hogy legyen alternatív vásárlási lehetőség. A piac szerepe ismét felértékelődött.

A hazai agrárium a kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a fejlődő, versenyképességét növelő élelmiszeripar együttműködésével képes jó minőségű magyar élelmiszerekkel ellátni a lakosságot. A fogyasztók egyre tudatosabban keresik a hazai élelmiszereket, éppen ezért fontos felhívni a figyelmet ezekre a termékekre, aminek egyik fontos eszköze a védjegyhasználat.

Céljuk, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, arra a külpiaci kereslet is magasabb, így a pályázati felhívásokban az innovációt, a fejlesztési komplexitást kiemelt szempontként veszik figyelembe. 

A kimagasló arányú nemzeti forrásból már idén megnyílt kettő dedikált keret az ágazatnak, egy kis értékű tárgyi eszköz beszerzésre, és egy a komplex fejlesztések támogatására, akár 5 milliárd forintig.

Az agrárminiszter a fejlesztési irányok kapcsán hozzátette: az első és legfontosabb feladat, műveljük meg a kertet. Amit ott előállítottunk, alapanyagot, nyersanyagot igyekezzünk feldolgozni, saját szükségletre, vagy vigyük ki a piacra. Ehhez támogatást adnak, a kertműveléshez 15 ezer eurót önrész nélkül, önkormányzatoknak pedig 100 millió forintot termelői piac létrehozására. Mindez végtelenül fontos a megmaradásunkhoz. Az egész magyar gasztronómia megújulása a termelők kétkezi munkájának köszönhető,mert felismerték, hogy korszerű technológiával, csak a hazai rögön, a hazai nemesítésből előállított zöldség és gyümölcs az, amelyik képes kiszolgálni a 21. századi gasztronómiai igényeket. Nagyon fontos, ne maradjon megműveletlen kert!

A megnyitót követően az agrárminiszter jubileumi oklevelet adott át Basky Andrásnak és Hamzáné Lakó Juditnak, az egyesület titkárának.

A térségi seregszemle szombatig tart, minden nap több település mutatkozik be. Pénteken a térségi települések összetartozását szimbolizáló „Kecskemét és térsége levese” készül, amihez az alapanyagokat a kiállításon résztvevő települések hozzák és együtt is fogyasztják el.