Róna Tamás főrabbi: Nagy a felelősség, hogy megőrizzük a holokauszt emlékét

A mostani kiskunhalasi mártírmegemlékezés hiányos, mert az elmúlt évtizedek során Raáb András barátunk, a közösségünk elnöke mindig kint várt bennünket egy meleg mosollyal és egy kézfogással – kezdte mondandóját Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi, aki a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség közelmúltban elhunyt elnökének személyét idézte fel elsőként a mártírmegemlékezésen. 

– Vannak olyan pillanatok, amikor a teremtett fizikai tér és az örökkévaló világa mintha összeérne. Mintha hallanánk a végtelenből visszacsengeni intelmeket, szavakat, lépteket, illatokat. 1944 tavaszával a magyarországi zsidó közösségeket, édesapákat, édesanyákat, nagymamákat, nagypapákat, karon ülő kisdedeket vittek el – emlékezett Róna Tamás.

Hangsúlyozta továbbá, hogy amikor egy élet egy másik ember keze által kiontatik, akkor nem csak egy életet veszítünk el, hanem Káin és Ábel története után, mindig fel kell, hogy idézzük a meg nem született generációk kiáltását is. 

– Ezek a sóhajok, ezek a szavak a nemlétből megpróbálnak minket megszólítani, felénk nyúlni, és vannak olyan pillanatok, amikor a teremtett ember lelkét, amely az isteni magasságokból adatott, azt megérinti – fogalmazott a főrabbi, aki szerint a haláltáborokból visszatért, a karjukon sorszámot viselő túlélők többsége is már csak lélekben van velünk. Ezért egyre nagyobb a felelősség, hogy megőrizzük a holokauszt tragédiájának emlékét és azt tovább adjuk – hangoztatta a megemlékezésében.

– Közel nyolc évtizede annak, hogy összegyűjtötték Kiskunhalas legjobbjait, gyerekeket, öregeket, asszonyokat és elhurcolták őket. Sorsuk túlnyomórészt az lett, ami az összes európai zsidóé – emlékeztetett beszédében Dr. Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ Közép-magyarországi Területi Csoportjának elnöke. – Azt akarjuk, hogy ne csak mi, hanem a következő és a rákövetkező nemzedék is emlékezzen erre a szörnyű tömeggyilkosságra. 

Lassan nincs olyan ember, aki átélte volna a borzalmakat, aki tudatosan emlékezne arra, ami vele történt. Lassan elmegy az a nemzedék is, akik még ismerték azokat, akik túlélték a népirtást. 

Azt szeretnénk, ha száz év múlva is emlékeznének erre a szörnyűségre, ami egyáltalán nem példátlan a modern korban sem – hangoztatta Feldmájer Péter, aki szerint napjainkban a modern technika eszközeivel valósítják meg a középkori tömeggyilkosságokat.

Ritter Nándorné a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség újonnan megválasztott elnöke elmondta, a holokauszt szó, amely teljesen elégő, teljesen elpusztuló áldozatot jelent, számukra egyet jelent az elpusztított szeretteik emlékével. – Rájuk emlékezünk ma, és minden nap, mert teljesen soha fel nem dolgozható ez a trauma – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy hálát adnak azokért, akik életben maradtak, és tisztelegnek az emlékük előtt, hogy az átélt borzalmak után hazajöttek és újrakezdték az életüket, családot alapítottak, hiszen nekik köszönheti az életét a ma élő nemzedék.

– A Kiskunhalasi Zsidó Hitközség egyike azoknak a magyarországi zsidó hitközségeknek, ahol a visszatérők képesek voltak újjá szervezni a hitközséget. Vágy, erő és elhivatottság jellemezte őket, ennek köszönhető, hogy ma is élő és működő zsidó hitközség van Kiskunhalason – tett hozzá Ritter Nándorné, aki szerint a közös emlékezés rámutat arra is, hogy soha többé nem történhetnek meg ezek a borzalmak.

A hitközség új elnöke megemlékezett a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség korábbi elnökeiről is, köztük a közelmúltban 70 éves korában elhunyt Raáb Andrásról is, aki több mint két évtizeden át volt a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke. – Sokan azt mondják, hogy kevesen vagyunk. Én nem azt látom, hogy kevesen vagyunk, hanem azt, hogy vagyunk, és pont annyian vagyunk, hogy a ránk szabott feladatot elvégezzük a jövőért – fogalmazott Ritter Nándorné, akinek a személyében most lett először női elnöke a halasi zsidó közösségnek. 

Mint mondta: vágyat, erőt és elhivatottságot érez magában arra, hogy minden tudásával és akaratával méltóképpen képviselje a kiskunhalasi zsidó közösséget.

 – Ígérem, hogy munkámmal és döntéseimmel tovább viszem a Hitközség és Kiskunhalas jó hírét, szolgálva mind a közösségemet, mind a magyarországi neológiát, mind pedig a világ zsidóságát egyaránt – zárta a beszédét Ritter Nándorné, akit köszöntött Bányai Gábor országgyűlési képviselő, kormánybiztos is. 

A politikus személyes hangvételű beszédben emlékezett meg a korábbi elnök Raáb Andrásról, akinek és családjának köszönetet mondott a sok imáért, amit érte mondtak, amikor betegágyán a koronavírussal küzdött. A képviselő szerint Raáb András méltóképpen képviselte a halasi és a hazai zsidóságot, hasonló munkát kívánt Ritter Nándorné új elnöknek is.

– A holokauszt mártírjai nem olyanok voltak, mint bármilyen történelmi mártír az emberiség történetében. Ki gondolná, hogy egy gyermekből, egy nagymamából, nagypapából, édesanyából, vagy édesapából mártírt lehet csinálni – emlékeztetett a képviselő, aki mint mondta: a szíve teljes szeretetével gondol a holocaust áldozataira és a túlélőkre, akik hazaérkeztek.