Dombormű őrzi Félegyháza díszpolgárának emlékét

Molnár István képzőművész alkotása idézi meg ezentúl Tarjányi Ágoston díszpolgár emlékét a Hattyúház udvarán. A domborművet halálának 10. évfordulóján, az 1956-os forradalom alkalmából rendezett városi ünnepség zárásaként avatták fel Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnökének kezdeményezésére és Bozóki István felajánlásaként.

– Tarjányi Ágoston egyik hiteles személyisége volt az 1956-os forradalom félegyházi eseményeinek – fogalmazott avató­beszédében Csányi József polgármester. A díszpolgár életútját ismertetve elmondta, tehetsége értelmiségi pályára szánta, de szorgalma és szerteágazó érdeklődése nyomán mindenféle gazdasági tevékenységet elsajátított, ami a földműveléssel és az állattenyésztéssel kapcsolatban állt. A tanítói oklevél mellé énektanári képesítést is szerzett, amellyel a város általános iskoláiban tanított éneket, vezetett énekkarokat, zeneiskolákat. Kiemelkedő szervezői képességei korán megmutatkoztak.

Tanítványaival bejárták a Félegyháza környéki tanyavilágot, népdalokat gyűjtve.

A félegyházi 1956-os eseményeken ő volt a stabilitás, a nyugalom megtestesítője. Megszervezte az ideiglenes forradalmi tanácsot, óriási szerepe volt abban, hogy a válságos napokban véres összecsapás nélkül átvezették a várost, sikerült a rendet fenntartani, így újraindulhatott a mindennapi élet. Hiába volt azonban a békesség embere, novemberben a rendőrség elhurcolta. Különböző börtönökben, valamint a tököli internálótáborban tartották fogva politikai fogolyként. Két évre ítélték, amely ítélet ugyan amnesztia alá esett, azonban a legsúlyosabb következménye az volt, hogy pedagógiai pályára már nem léphetett. Az itteni lehetőséget elzárták előle, ezért családját, feleségét és öt gyermekét féltve elhagyta Félegyházát, és Szekszárdon telepedett le. Ott eleinte segédmunkásként dolgozott, későbbi kántori feladatokban, felnőtt énekkarok vezetésében kamatoztatta énektanári tehetségét. Kiváló szervezőképessége nyomán a szekszárdi cserkészcsapat vezetője, táborok szervezője, valamint a Szekszárdi Római Katolikus Társkör megszervezője és világi elnöke volt. 1991-ben a Hazáért és Szabadságért 1956 érmet, 1999-ben pedig Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára kitüntető címet kapott.