Őrjeg olyan csoda, amiért érdemes bakancsot húzni

Az őrjeg szó eredete az etimológiai szótár szerint is ismeretlen, viszont mindig vadregényes, vizes, éppen ezért az év nagy részében járhatatlan területekre használták a helyi lakosok.

– Nem csoda, hiszen a víz itt mindig is a legmeghatározóbb ökológiai tényező volt, és most is az. A vízrendezések és a Duna védműrendszerének megépítése előtt a folyó gyakran elöntötte. A lápvidéket körülvevő települések ezért tudatosan magasabb homokhátakra, löszpartokra épültek – magyarázta Agócs Péter természetvédelmi őrkerület-vezető, aki kiváló ismerője az izgalmas, ám kevésbé ismert vidéknek.

Az „ismeretlenségből” való kitörés egyik fontos állomása volt, hogy idén március végén az Őrjeg hazánk tizenhatodik natúrparkjaként megkapta a névhasználati jogosultságot a természetvédelemért felelős agrárminisztertől. A térség öt települése – Hajós, Császártöltés, Homokmégy, Érsekhalma és Öregcsertő – csatlakozott a natúrparki kezdeményezéshez, melynek kiterjedési területe több mint 32 ezer hektár.

– A natúrpark létrehozásának lehetőségét a térségben természetközeli és ökológiai gazdálkodást folytató fiatal gazdálkodók vetették fel, akik az elmúlt években következetesen dolgoztak az Őrjeg gazdag természeti és táji örökségének megőrzéséért. Tevékenységük középpontjában a természetközeli gazdálkodás, azon belül is kiemelten a legeltetéses állattartás, mint tájművelési tevékenység népszerűsítése áll, amihez szervesen kapcsolódik a védett természeti értékek megőrzése és az egészséges helyi termékek előállítása. Mindehhez jelenthet alapot a térség vízszabályozásának újragondolása, a vízvisszatartás lehetőségének megteremtése. E tevékenységek szélesebb körű partnerségben zajló, hatékonyabb és hosszú távon is eredményes folytatásához a natúrpark biztosíthat megfelelő kereteket – tudtuk meg Agócs-Paluska Évától, az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület elnökétől.

A natúrpark munkaszervezeti feladatait – a csatlakozó települések önkormányzatainak felhatalmazása alapján – az egyesület látja el. A települések vezetői a kezdetektől fogva támogatták a kezdeményezést, és bízták rá a natúrpark szakmai munkájának koordinálását az egyesületet létrehozó, a természetvédelem és a vidékfejlesztés terén nemcsak felsőfokú végzettséggel, hanem többéves gyakorlati tapasztalattal is rendelkező tagokból álló szakmai közösségre.

– Az egyesület működését egyre szélesedő partnerhálózat támogatja. Többek között a működési területével érintett Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága már a megalakulástól kezdve segíti a natúrparkunk tevékenységét. A natúrparki közösség továbbra is nyitott az alapelvekkel azonosulni tudó térségi partnerek csatlakozására – tette hozzá Agócs-Paluska Éva.

Mint megtudtuk: a szakmai csoport a térségfejlesztés egyik kiemelt irányának az agroturizmus feltételeinek megteremtését tartja. A megvalósítás gerincét egy natúrparki mintagazdaság-hálózat képezi, amely a természetkímélő gazdálkodást folytató gazdaságokat, a kézműves termékeket előállító vagy szolgáltató, turizmusra fogékony vállalkozókat fogja össze. Cél, hogy minden mintagazdaság legalább egy teljes napos, egyedi jellegű programot tudjon biztosítani az érdeklődőknek, további lehetőségként ajánlva a következő natúrparki bio- és ökogazdaság felkeresését.

– Reményeink szerint nem is olyan távoli cél, hogy a természeti élményekre vágyók számára egy egyedi jellegű látnivalókban gazdag, élményszerű megismerést biztosító túraútvonal-hálózat ­álljon rendelkezésre. Ugyanakkor a kapcsolódó helyi ­jellegű szolgáltatások révén a turisztikai bevételek az őrjegi közösségeken keresztül hasznosulnak, hosszú távon is biztosítva ezzel a turisztikai termék ­fenntarthatóságát, mind környezeti, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. A hasonló jellegű szelíd turisztikai termékek kialakításának fontosságát a pandémiás helyzet tovább igazolta. További célok között szerepel ­mindehhez kapcsolódóan egy helyitermék-bolt és egyben ­turisztikai információs központ kialakítása, illetve saját natúrparki védjegy bevezetése – sorolta Agócs-Paluska Éva.

Természeti csodák sokasága vár a túrázókra

Foglyot vissza az Őrjegbe! elnevezéssel indította el programját a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság. A területen élő, mára szerény populációban megtalálható fogolyállományt szeretnék megmenteni a három-öt évre tervezett projektjükkel. Reményeik szerint ennyi idő kell ahhoz, hogy egy életerős törzspopuláció alakulhasson ki. A program részeként ebben a hónapban már több mint kétszáz darab, életerős, állatorvosilag bevizsgált madarat bocsátottak szabadon a területen.

A Vörös-mocsár mellett még számtalan természeti csodát rejtő Őrjegen áthalad az országos kéktúra útvonala is. A nyomvonal Császártöltés után egy meseszép bivalylegelőre, a Hajósi Kaszálók és Löszpartok Természetvédelmi Területre visz. Onnan már csak néhány kilométer Hajós-Pincefalu, ahol a túrázók kipihentetik a felfedezőtúra fáradalmait.