A világ legmagasabb csúcsaira viszi fel a magyar zászlót Varga Csaba

A nagyváradi hegymászó Varga Csaba múlt évi két expedícióját bemutató filmvetítéssel egybekötött előadást tartott szerda délelőtt a Szilády Áron Református Gimnázium diákjainak az intézmény dísztermében.

Varga Csabát már gyerekként is a földrajz és a történelem érdekelte leginkább, az volt álma, hogy messzi tájakra, a világ legmagasabb pontjaira is eljusson. Miután építész szakmájából elengedő félretett pénze lett, 2009-ben nekivágott első expedíciójának. Meghódította a 7010 méter magas kirgizisztáni Khán Tengrit hegycsúcsot. – Lényegében a hobbinak indult hegymászás hamar hivatássá vált számomra, ma már azt mondhatom, az építészet a hobbim és a mászás a főállásom – kezdte előadását Varga Csaba.

A fiatal hegymászó magyarként, a nagyváradi és az egész Kárpát-medencei magyar kisebbség képviselőjeként indult el a hegyek világába, minden alkalommal Nagyvárad feliratú magyar zászlót visz fel magával a csúcsokra. Ezzel igyekszik küzdésre, kitartásra bátorítani a kisebbségi sorsba került magyarságot Erdélyben, a Felvidéken, Délvidéken és a Kárpátalján is.

2013-ban sikeresen megmászta élete első 8000 méter feletti csúcsát, a Kína és Pakisztán határán fekvő Gasherbrum II hegyet. A következő évben szintén a kínai-pakisztáni határon, a 8052 méteres Broad Peak csúcson emelte magasba a Nagyvárad feliratú magyar zászlót. Majd a tavalyi évig még két, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs – a Manaszlu és a Gasherbrum I – tetejére jutott fel Varga Csaba. Minden mászását kisegítő oxigén és serpák (teherhordók) segítsége nélkül tette meg. – A valódi nehézséget a palackos oxigén nélküli, tiszta mászás jelenti. Minden lépés elképesztő erőfeszítést igényel, nagyon kimeríti az embert, de ez ad igazi kihívást a nyolcezres hegyek meghódításánál – hangsúlyozta.

2019 nyarán Varga Csaba a Kalifa Alpin Csapat hegymászójaként hóvihar közepette feljutott a pakisztáni nyolcezres, a Gasherbrum I csúcsára. Kis pihenőidő után, ősszel elindult Nepálba, hogy meghódítsa a Dhaulagiri hegyet. – A nepáli nyolcezres kifogott rajtunk. Az akklimatizációs körök után, miután hozzászoktattuk szervezetünket a ritkább levegőhöz nekivágtunk a csúcstámadásnak A viharos körülmények és a hatalmas mennyiségű hó miatt azonban második nekifutásra sem sikerült kitűzni a magyar zászlót a csúcsra. Viszont ezzel együtt is szép és tanulságos expedíció volt – összegezte a történteket a hegymászó.

A következő években Varga Csaba újabb csúcsok meghódítását tervezi. Nagy álma, hogy első magyarként állhasson ott, ahová már öt évvel ezelőtt megpróbált feljutni, a világ második legmagasabb csúcsán, a K2 tetején.

Sokan életüket vesztik mászás közben

Varga Csaba elárulta fiatal hallgatóságának, nyolcezer méter körül már annyira oxigénhiányos a levegő, hogy a mászók gyakran elveszítik józan ítélőképességüket és hallucinálni kezdenek. Az ottani légkör az egész emberi szervezetet meggyötri. Az általánosnak mondható hányinger, hányás, drasztikus fogyás mellett nagy az agyvérzés, tüdővizesedés vagy épp a szívinfarktus kockázata. Sokan nem élik túl a mászásokat. Nepáli expedíciója során, az alaptábor környékén Varga Csaba is látott emberi maradványokat a hórétegek között.