Érdemes nagyon odafigyelni a gyermek beszédfejlődésére

– Hogyan látja, nőtt az elmúlt években a beszédhibás gyerekek száma? – érdeklődtünk Bodor Évától, a Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) logopédiai munkaközösségének vezetőjétől.

– Nőtt, a felismerésük biztosan, ez annak is köszönhető, hogy kiterjedtebbek a szűrések és az ellátórendszer. Másrészt mai világunkban az élőszavas kommunikáció, a beszélgetések csökkenése, az élő mese, a meseolvasás hiánya is megfigyelhető a családokban, ami hatással van a beszédfejlődésre. Fontos, hogy a szülők időt szánjanak a tévében, interneten futó mesék helyett a mesélésre, meseolvasásra. Ezzel másfél évvel előrébb tudják juttatni gyermeküket beszédfejlődésben iskolakezdés idejére. A mesék által a kisgyermekeknek gazdagabb lesz a szókincsük, fejlettebbé válnak szociális készségek, gondolkodás és kifejezőkész­ség terén, érzelmileg stabilabbá válnak.

– Kecskeméten hány intézmény lát el logopédiai feladatokat?

– Kettő. A pedagógiai szakszolgálat a tipikusan fejlődő, míg mi, az EGYMI-nél a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozunk. Az ellátás már korai korban elkezdődhet, az orvos irányítja az adott intézményhez a családokat, de a szülők maguktól is jelentkezhetnek a szakértői bizottságnál.

– Milyen jelei vannak annak, hogy a fejlődés nem megfelelő ütemben halad? Mire figyeljenek oda a szülők?

– A beszéd megindulásának idejére nagyon érdemes figyelni, ha a gyermek kétéves kora után még nem beszél, vagy csak nagyon keveset, az jelzés. Kétévesen már legalább ötven szóból álló szókinccsel kell rendelkeznie, és a szavakat össze is kell tudnia fűzni. Sok esetben a beszédfejlődés késése mellett más problémákkal is találkozunk. Például a hallás, a mozgás, a gondolkodás sérülése, autizmus vagy egyéb pszichés zavarok állhatnak a háttérben.

– Az óvodában mikor szűrik ki a beszédhibás gyerekeket?

– Két szűrés is van, melyet logopédusok végeznek. Először hároméves, majd ötéves korban. Előbbi keretében az általános nyelvi fejlődést vizsgálják meg a gyerekeknél. Például elindult-e a beszéde, hogyan tud mondatokat alkotni, nyelvtanilag helyesen beszélni, valamint szókincse rendben fejlődik-e. Két évvel később pedig azt nézik, vannak-e kiejtési hibái, valamint azt, hogy a beszédet életkorának megfelelően használja, érti-e.

– Mi alapján dől el, hogy a szűrés után melyik intézményhez irányítják a gyermeket?

– Ha az eltérés mértéke komolyabb, és a későbbiekben tanulási zavart okozhat, akkor a szakértői bizottsághoz irányítják a gyerekeket. Amennyiben megállapítják, hogy saját nevelési igényű a kicsi, akkor az EGYMI logopédusai segítenek.

– Hogyan tudnak önök segíteni a beszédproblémákon az iskolába kerülés előtt?

– Közel harminc éve működtetjük a beszédjavító osztályainkat, eggyel kezdtük, jelenleg négy kis létszámú osztályunk van, melyekben évente 52 kisdiák fordul meg. Első osztálynak számít az iskolában, de igazából csak előkészítjük őket az első osztályra. A tanév során a beszédjavításra fókuszálunk, a gyógypedagógus tartja az órákat, a logopédus pedig kétfős csoportokban külön foglalkozik velük. Nincs az év végén osztályzás, de mindenki óriási fejlődést tud elérni, és jó eséllyel megkezdheti az igazi első osztályt egy többségi iskolában.

– Milyen eredményeket érnek el?

– A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon hatékonyak ezek az osztályok. E segítség nélkül ezek a kisgyermekek nem bírnák az első osztályt, nap mint nap kudarcok érnék őket. Egy éven át a logopédusok, gyógypedagógusok a saját szintjükhöz képest fejlesztik őket. Az egy év alatt a beszédjavuláson túl minden más készségük is fejlődik, többek között a figyelmük és a feladattudatuk. Megérnek az iskolakezdésre.

– A szülőket is bevonják a folyamatba?

– Igen, szükség van a segítségükre. A gyerekek otthonra is kapnak feladatokat, együtt kell gyakorolniuk.

– Ha az óvodai szűrés után a szakember a beszédjavító osztályba irányítja a gyermeket, kötelező ezt a szülőnek betartania?

– Nem, ez választható opció. A szülők azonban szívesen veszik, és örülnek a segítségnek.

– Mindenkit fel tudnak venni?

– Túljelentkezés van, de aki nem kerül be, annak is találunk megoldást. Például még egy évet marad oviban, de ott is segíti őt logopédus, gyógypedagógus, majd a következő évben már fogadni tudjuk. Az igazán rászorulók, azaz súlyosabb esetek viszont biztosan bekerülnek.

– Az iskolák szívesen fogadják a beszédjavító után a gyerekeket?

– Igen, tudják, hogy tőlünk jól felkészült gyerekek kerülnek ki, akik többnyire könnyen be tudnak illeszkedni, és a tananyaggal is jól megbirkóznak. Természetesen vannak olyan gyerekek, akiknek nem elég az egy év intenzív logopédia, ők a továbbiakban is részt vesznek logopédiai foglalkozásokon, de ekkor már saját iskolájukban. Ilyen esetekben az EGYMI utazó logopédusai keresik fel a gyere­keket.

– A közelmúltban ünnepelték a logopédia európai napját. Hogyan ünnepeltek?

– Célunk ezen a napon, hogy felhívjuk a figyelmet a logopédia szerepére, fontosságára. Idén minél nagyobb nyilvánosságot keresve a Malom Központban jelentünk meg. A bevásárlóközpont mellénk állt, és ingyenesen biztosították a helyet számunkra. A beszédjavító osztályokba járó kisdiákokkal közösen körtáncot adtunk elő, mondókáztunk és énekeltünk. Nagy feltűnést keltettünk a bevásárlóközpontban. Sokan megálltak és meghallgatták a gyerekeket. A műsor után fordulhattak hozzánk kérdésekkel az érdeklődők. Úgy érzem, jól sikerült a megmozdulás, és az üzenetünk sokakhoz eljutott.