2018.03.04. 15:30
Fegyveres akciókat terveztek a szovjetek ellen a fiatalok
Szabotázsakciókat és szovjet tisztek elleni atrocitásokat tervezett az 1940-es évek közepén egy nagykőrösi fiatalokból álló csoportosulás. A titkos szövetség tagjai terveik végrehajtását az amerikai és angol segítség megérkezéséhez időzítették. A segítség azonban elmaradt.
B.Tóth Ferenc koncepciós pere
Fotó: Bús Csaba
B. Tóth Ferenc nagykőrösi származású, kecskeméti építész Egy eltitkolt koncepciós per részletei – Állammegdöntési kísérlet 1950/51-ben nagykőrösi résztvevőkkel címmel tartott előadást a napokban a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központban.
Az előadó ifjúként Nagykőrösön élt családjával. Az est elején felidézte 1944-hez, Nagykőrös orosz megszállásához fűződő gyermekkori emlékeit. Fosztogatásokról és félelemkeltésről mesélt. Egy olyan korszakról, melyben a nők az istálló padlásán aludtak, hogy elbújjanak az erőszak elől. A tehetséget nem hagyták érvényesülni, a város vezető pozícióiban dilettáns, ám rendszerhű személyek ültek. Olyan korról beszélt, melyben az orosz katonák bármikor, kényük-kedvük szerint elvehették a nagykőrösi lakosok óráját, csizmáját, lovát, otthonát. E körülmények között és hatására született meg néhány nagykőrösi ifjúban a szövetkezés vágya.
– Az Amerika Hangja és az angol adó azt mondta: „tartsatok ki, vegyetek fegyvert magatokhoz, készüljetek arra, hogy jövünk, és segítünk”. E biztatás hatására alakult ki a nagykőrösi fiatalokban az összeesküvés gondolata – mondta el B. Tóth Ferenc.
A titkon szervezkedő nagykőrösi ifjak vezetője Molnár Dénes, magyar–történelem–torna szakos tanár volt. Szegedi kapcsolatai révén megismerkedett a Kard és Kereszt Mozgalommal, melynek mintájára Nagykőrösön is hasonló csoportosulást igyekezett megszervezni.
A nagykőrösi szövetségben társai voltak: Gál Andor, Tóth István, Túri József, Dobos Dezső, G. Nagy László, Szivák Pál, Nyikos János, valamint az előadó bátyja, B. Tóth János.
– Elég szép mennyiségben volt pisztolyuk, töltényük, golyószórójuk, kézigránátjaik. A nyugati hírszerzőkkel akarták felvenni a kapcsolatot, de nem sikerült. Szerettek volna közreműködni a rendszer megdöntésében. Terveik között szerepeltek szabotázsakciók, szovjet tisztek elleni atrocitások, fel akarták robbantani a laktanya fegyverraktárát – sorolta a társaság elképzeléseit B. Tóth Ferenc.
Hangsúlyozta: mindezt akkor szerették volna véghez vinni a fiatalok, mikor a nyugati segítség megérkezik. Az amerikai és angol katonák azonban nem jöttek.
Később a társaság feloszlott, mert a szövetség tagjait munkáik elszólították Nagykőrösről. Annak ellenére, hogy terveiket nem sikerült a gyakorlatban megvalósítaniuk, a társaság hét tagját 1950. szeptember 7-én, maradék két tagját pedig egy hónappal később elfogták és letartóztatták. A tárgyaláson a vád állammegdöntési kísérlet volt ellenük.
– Volt közöttük egy áruló, aki feladta őket – közölte az előadó. A szövetség ötletgazdáját és vezetőjét, Molnár Dénest másodfokon kötél általi halálra ítélték.
– Gál Andort 15, Tóth Istvánt 12, Dobos Dezsőt hét-, a bátyámat pedig nyolcévnyi fegyházra ítélték. A bátyámnak az volt a szerencséje, hogy a fegyvereket, amiket összegyűjtött, elvitte tőlünk Molnár Dénes. Kétszer volt nálunk házkutatás, de nem találtak semmit – mondta el.
B. Tóth Ferenc testvére 77 hónapot töltött börtönben.
– Megjárta az Andrássy út 60.-at, a főutcát és Vácot. Majd elvitték Tatabányára, ahol a 12. aknában kiképezték vájárnak, és a bányában dolgozott. Akkor már a látogatást meg tudtuk oldani. A legtöbb esetben én látogattam – fejtette ki.
Szabadon bocsátásakor testvére azt az információt kapta, hogy csupán ideiglenesen engedik el, mert ha bárkinek beszél a vele történtekről, akkor visszaviszik a rabintézetbe.
– Úgy gondolom, hogy tartozunk a társaságnak tisztességes, becsületes és hazafias tevékenységük folytán azzal, hogy megemlékezzünk róluk, és fejet hajtsunk előttük – közölte B. Tóth Ferenc.
Az előadáson jelen volt bátyja, B. Tóth János egykori felesége, Boriska néni is, aki könnyeivel küszködve egészítette ki saját emlékeivel egykori sógora előadását. Elmondta: a börtönévek után sem ért véget volt férje meghurcoltatása. Mivel erkölcsi bizonyítványt nem kapott, egyetlen munkahelyre sem vették fel, sőt autót sem vezethetett. Emellett folyamatos ellenőrzés alatt tartották: naponta sétáltak rendőrök a házuk előtt, hogy megfigyelhessék életüket.
– Jancsi 1956 tavaszán szabadult. 1956 őszén zajlott a forradalom, és az édesanyja összetett kezekkel könyörgött neki, hogy hagyja el az országot. Félt ugyanis, hogyha nem győz a forradalom, elsőként majd a fiáékat szedik össze, és viszik vissza a börtönbe. A volt férjem azt mondta, hogy ő nem látta a hazáját 77 hónapig. Ha rövid időre is, de itt szeretne élni és gyönyörködni, nem pedig a világ egy másik sarkában – mesélte Boriska néni.
B. Tóth Ferenc családjával tanyára költözött, ahol kirabolták őket az oroszok
B. Tóth Ferenc 1934-ben született Jászkarajenőn. A homoki szőlőt létrehozó B. Tóth Ferenc leszármazottja. 1940-től a Nagykőrösi Református Általános Iskola diákja volt, majd 1944-ben a gimnázium tanulója lett. Ekkor szállták meg az oroszok Magyarországot, Nagykőrös kiürült. B. Tóth Ferenc családjával egy tanyára költözött, kirabolták őket az orosz katonák. Családját kuláknak bélyegezték, üldözték, házkutatásokat és padláskisöprést tartottak náluk. Ferencet származása miatt kizárták az ország összes iskolájából, így kőművesinasnak állt. Végül kitartása gyümölcseként építész vált belőle: 1960-ban Budapesten, az Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikumban magasépítési technikus oklevelet szerzett. Nevéhez fűződik több száz nagykőrösi lakás építése, a Konzervgyár ötéves rekonstrukciója, valamint egy európai szintű lovarda. Szakmai tevékenységét Építéstudományi Egyesület-érdeméremmel és Alpár Ignác-díjjal ismerték el. Kecskeméti vállalkozásában 1985-től 2010-ig vett részt aktívan. Négy gyermek édesapja, felesége Patonai Ildikó.
