Nőtt a peres ügyek száma a Kecskeméti Törvényszéken − galériával

Dr. Tóth Áron László, az Országos Bírósági Hivatal Elnöki Kabinet főosztályvezetője ismertette a Kecskeméti Törvényszék főbb tavalyi statisztikai számait. Elmondta, hogy Kecskemét a nagyobb ügyforgalmú bíróságok közé tartozik, országosan a negyedik legtöbb üggyel (és az ügyek befejezésének számával), és nagy területet szolgál ki hét járásbíróságával. A terület sajátossága, hogy sok nehéz megítélésű bűncselekményben kell ítéletet hozni, vagyis olyanokban, melyekben valamilyen új elkövetési mód jelenik meg, amivel először találkoznak a bírók. A köznapi megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy igen találékonyak az itteni bűnelkövetők.

A főosztályvezető elmondta, tendencia a bíróságra érkező ügyek száma évről évre látott csökkenése, így csökkenést mutat az 52 544 beérkezett ügy. Ez 3115 üggyel kevesebb, mint 2021-ben. Ez egyetlen ügytípus csökkenésének, a szabálysértési nemperes ügyek érkezésének csökkenésére vezethető vissza, amiből több mint ötezerrel kevesebb érkezett be a törvényszékre. Ugyanakkor ez a csökkenés a bírói munkaterhet nem érintette, mert a peres ügyek növekedést mutattak, tavaly 564 ilyen ügy indult.

A Kecskeméti Törvényszék egyébként több ügyet fejezett be, mint ami beérkezett tavaly, pontosan 56 üggyel haladta meg a befejezett ügyek száma a beérkezettekét. Ez azt jelenti, hogy csökkent az ügyhátralék. Erre nagy hangsúlyt fektetnek a bíróságok, 2020 óta folyamatosan gyorsul az ügyhátralék csökkentése. Csak a részletezett arányeltolódás miatt nőtt az elhúzódó ügyek száma, ami azonban tendenciaszerűen csökkenést mutat: 2020 nyara óta országosan 43 százalékkal csökkent a két évnél tovább húzódó perek száma, Kecskeméten ez 45 százalék – részletezte a főosztályvezető.

Az ítélkezés megalapozottságát mutatja, hogy a járásbíróságok polgári ügyszakában az elsőfokú eljárásban jogerőre emelkedett ügyek aránya több mint 93 százalék, a büntetőügyekben pedig 72 százalék. Ez azt jelenti, hogy az ítéletet mindkét fél elfogadja, ami megalapozott bírói döntésre utal.  

Szó esett a munkakörülményekről is. A főosztályvezető elmondta, hogy a Kecskeméti Törvényszéken 109 bíró és 399 igazságügyi alkalmazott dolgozik. Új bírói kinevezés nem történt, de határozatlan idejű bírói kinevezést kapott három járásbírósági bíró. Három bíró jogviszonya szűnt meg a felső korhatár betöltése miatt és 24 személy létesített igazságügyi szolgálati jogviszonyt.

Arról is szó esett, hogy immár fontos része az eljárásoknak a távmeghallgatás alkalmazása, ami a pandémia idején megvalósult komoly infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően állandósult a mindennapi ügymenetben. Ez azt jelenti, hogy kamerán keresztül kapcsolódik be az ügyben érintett személy a tárgyalásba. Ez jelentős megtakarítást jelent az előállítás költségein, és nagyban segíti a biztonsági kockázatok kiküszöbölését. 

Fejlesztéseket is terveznek, melyek része a kiskunfélegyházi bíróság homlokzati felújítása és a kalocsai bíróság tetőfelújítása, valamint kisebb munkák, mint festés és gépészeti fejlesztések is várhatók a bíróságokon.  

Dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék elnöke kiegészítette az elmondottakat. Hangsúlyozta, hogy időszerűségi mutatójuk kiemelkedő:  a járásbírósági és törvényszéki első fokon a büntetőperes ügyek több mint 80 százaléka, a polgári pereknek pedig több mint 87 százaléka egy éven belül befejeződött. Másodfokon pedig a büntetőperek több mint 80 százaléka, a polgári perek 90 százaléka hat hónapon belül befejeződött.

Az elnök szót ejtett az embercsempészésből keletkezett ügyekről is. Elmondta, hogy 2021 óta jelentősen nőtt az ilyen ügyek érkezése, négyszáznál is több ilyen ügyet indítanak. Ennek egyébként számottevő anyagi vonzata is van, hiszen az embercsempészek jellemzően más országból érkeznek és a tolmács, illetve a fordítói díj igen magas. Hozzátette, hogy nem mutatkozik jele, hogy az ilyen típusú ügyek kivezetődjenek.

Az elnök elmondta, hogy legfőbb céljuk idén az elért eredmények megtartása és még több ügy befejezése, valamint tovább javítanának az időszerűségen. További cél a megüresedett álláshelyek betöltése és az igazságügyi alkalmazottak megtartása.