Nyomkövetőt kaptak a félegyházi milliárdos adócsalás fő vádlottjai

A fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően rendelkezett a másodfokú bíróság az elkövetők mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásáról a húsipari cég tulajdonosával, és annak fiával szemben – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség.

A Kecskeméti Törvényszék bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat büntetőeljárást 110 vádlottal szemben, akik a vádirat szerint 6,1 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek.

Az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítési szakaszában több vádlott kényszerintézkedéséről hozott döntést: a cég tulajdonosának, továbbá ügyvezetőjének bűnügyi felügyeletét fenntartotta, és ezzel egyidejűleg megszüntette a nyomkövető technikai eszközök alkalmazását. A tulajdonos fiának a letartóztatását megszüntette, és vele szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el, ugyancsak a nyomkövető eszköz használata nélkül.

Az ügyészség fellebbezést jelentett be a törvényszék végzéseivel szemben, amelyet a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott és indítványt tett az ügyben másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtáblának az elsőfokú végzések megváltoztatására, valamint a nyomkövető technikai eszközök alkalmazásának elrendelésére.

A másodfokú bíróság, a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően, valamennyi érintett vádlott esetében elrendelte a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak ellenőrzésére szolgáló nyomkövető eszközök használatát.

Mint arról beszámoltunk, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt tavaly októberben emeltek vádat 110 ember ellen. Az ügy „központi része” egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért az adóhivatal és a főügyészség nemzetközi szervezetek – így az Europol és az Eurojust – bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.

A vádirat szerint a Kiskunfélegyházán vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat „produkáljanak”.

A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget. A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket. Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul „adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből.

A vádlottak a 6,1 milliárd forintos kárösszeget a vádemelés előtt önként visszafizették az adóhatóságnak. Az eljárás során negyvenhét – köztük egy külföldi – vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.