Megfelelő rutin is kell, nem csak jogsi

Magyarországon a friss jogosítványosok aránya a járművezetői engedéllyel rendelkező között körülbelül 4–5 százalék, viszont a baleseteknek arányukhoz képest éppen a dupláját, 8–10 százalékát okozzák. Azaz legalább kétszer akkora veszélyben vannak az utakon, mint az átlag sofőrök, nem feledkezve el arról sem, hogy veszélyeztetik a közlekedést, mások testi épségét.

Jellemzően a 17–24 éves korosztályba tartozókról van szó, olyanokról, akik a saját képességeiket jócskán túl-, a közlekedésben rejlő veszélyeket pedig alul becsülik. A két magatartás együtt pláne életveszélyes szituációkat teremt, mikor a nem kellően rutinos és megfontolatlan sofőrök nagy kockázatokat vállalnak.

– A fiatalok esetében a legkritikusabb időszak a vezetői engedély megszerzését követő három-négy év, amikor már úgy gondolják, elegendő rutint szereztek és jól tudnak vezetni, tehát általában a 23–24 éves kor – nyilatkozta lapunknak Bóbis Attila rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője.

A túlzottan magabiztos, de nem kellő tudással rendelkező sofőrök elsősorban a nem megfelelő sebességválasztás, gyorshajtás miatt szenvednek balesetet, de gyakoriak a manőverezési, irányváltási, előzési problémák is. Ezek adódhatnak abból, hogy nem elég alaposan sajátították el a KRESZ szabályait, illetve hogy már „rutinból” vezetnek, vagyis nem nézik annyira körültekintően a közlekedési táblákat, jelzéseket.

Bóbis Attila hozzátette: a fiataloknál legjellemzőbb szabálytalanság, hogy vezetés közben kézben tartják a mobiltelefont, üzenetet írnak, telefonálnak, esetleg a közösségi oldalakat böngészik. Ezek mind értékes másodpercekre vonják el a sofőrök figyelmét. A dübörgő zene is veszélyes lehet, hiszen elnyomja a forgalom zaját, például egy közeledő motor hangját.

A tervek szerint ismét oktathatnak közlekedési ismereteket a középiskolákban – nemrég erről beszélt Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Ezt a rendőrök is üdvözölnék, sőt: Bóbis Attila szerint hosszú távon mindenképpen szükséges és fontos a KRESZ-oktatás beépítése már az általános iskolai tantervbe is. Szerinte ezt felmenő rendszerben – tanórák keretein belül – lehetne megvalósítani, alsóban a másodikos-harmadikos osztályoknál az alapismeretek elsajátításával kezdenének a diákok, felsőben pedig 7. osztálytól már a segédmotoros kerékpárral történő közlekedés alapjait tanulhatnák.

Egyre több a baleset a megyében

A KSH adatai szerint Bács-Kiskun megyében 2018 első negyedévében 145 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt. Számuk egy év alatt az országosnál (4,0 százalék) jóval nagyobb mértékben, 17 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Kimenetelét tekintve a balesetekből 54 végződött súlyos, 80 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 29, az utóbbiaké 16 százalékkal nőtt 2017 első negyedévéhez képest. Bár a halálos balesetek száma 2-vel, 11-re mérséklődött, arányuk az összes balesetből 7,6 százalék volt, még így is jelentősen meghaladta az országos átlagot (3,6 százalék).

Ittas állapotban 22 balesetet okoztak, eggyel kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

A közlekedési balesetekben összesen 203-an sérültek meg, egyötödével többen, mint 2017 első negyedévében.