Bezárási hullám és nagy változások nehezítik a vendéglátó szektor helyzetét

Korenika Attila a bezárási hullám kapcsán hírportálunknak elmondta, hogy a hazai vendéglátó szektor helyzete nem a legjobb, ugyanis sok vendéglátóhely nem heverte ki teljesen a COVID-19 járvány okozta gazdasági és társadalmi hatásokat. A gazdasági nehézségek mellett a vendégek fogyasztási szokásai is megváltoztak, és a vendéglátóipar sokszor nem tud gyorsan alkalmazkodni az új elvárásokhoz. 

A vendéglátó szektor helyzete

Komoly bezárási hullám futott végig a magyar vendéglátásban, ezt már a KSH adatai is alátámasztják. Az egy év alatt bezárt egységek 53,1 százaléka úgynevezett „italüzlet, kávézó, zenés-táncos szórakozóhely” volt, 42,3 százalék „étterem, büfé, gyorsétterem” kategóriába tartozott, a maradék pedig cukrászda volt. 

– A vendéglátóhelyek árai valóban jelentős mértékben emelkedtek az elmúlt években, és gyakran meghaladták a teljes magyar infláció mértékét. Ennek több oka is van, amelyek a gazdasági helyzetre, a globális és helyi problémákra, valamint a változó fogyasztói szokásokra vezethetők vissza – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: az üzemanyagok és az energiaárak drágulása közvetlen hatással van a vendéglátóipar költségeire, hiszen ezek a költségek az éttermek működésében (szállítás, főzés, fűtés, hűtés) alapvető tényezők. A világpiacon emelkedő alapanyagárak, mint például hús, zöldség, gabonafélék és tejtermékek, drágítják az éttermek működését.

Negyven százalék a pályaelhagyó

– A nehéz helyzetre reagáltak a szektorban dolgozó szakemberek. A vendéglátóipar számos területen szenvedett munkaerőhiánytól, amit a pandémia után különösen éreztek a vállalkozások. A munkaerő kereslete magasabb volt, mint a kínálat, így a vendéglátóhelyek kénytelenek voltak emelni a dolgozók bérét, hogy vonzóbbá váljanak a munkaerőpiacon. Ez szintén hozzájárult a költségek növekedéséhez, amit az éttermek áremeléssel próbáltak kompenzálni. Általánosságban el lehet mondani, hogy a szakmában korábban dolgozók több mint 40 százaléka pályaelhagyó lett, az elmúlt évek alatt – állapította meg a szakember.

A helyzet lassan javul

Korenika Attila úgy véli, hogy az áremelkedés nem csupán a rövid távú válságok következménye, hanem egy hosszú távú trend része is. Az infláció és az egyéb gazdasági tényezők hatására az éttermeknek folyamatosan reagálniuk kell a költségek növekedésére, és ez elkerülhetetlenül az árak emelkedéséhez vezet. A COVID-19 után a vendéglátóipar egyes részeiben még mindig érződik a bezárások hatása, de a helyzet fokozatosan javulni látszik. Ugyanakkor a bezárások folytatódása, illetve azok üteme és mértéke nagymértékben függ az adott piac sajátos körülményeitől és a vendéglátóhelyek alkalmazkodóképességétől. Egyes helyek megpróbálták átalakítani a működésüket, például házhoz szállításra vagy ételfutár szolgáltatásokra specializálódtak, hogy alkalmazkodjanak a változó piaci igényekhez. Azok, akik nem tudtak váltani, valószínűleg nem tudtak életben maradni.

Egyedi szolgáltatások

– Az egyre inkább prémium szolgáltatások iránti kereslet – például különleges étkezések, tematikus vacsorák vagy interaktív élmények – azt mutatja, hogy az éttermek számára a túléléshez nemcsak az alacsony árak, hanem a kínált élmény minősége is kulcsfontosságú. Az éttermek, amelyek egyedi élményt kínálnak a vendégeknek, könnyebben találnak megoldásokat a válság utáni helyzetre, míg a hagyományos, alacsony áron működő helyek számára továbbra is komoly kihívás a fenntarthatóság. Még ha a bezárások nem is álltak meg teljesen, a helyzet nem teljesen negatív. A vendéglátóipar egyes részeiben a nyitások és a bővülések is folytatódnak, különösen azoknál, akik alkalmazkodni tudtak a változó piaci környezethez. Az egyedi koncepciók, a „kreatív” éttermek, a pop-up helyek, valamint a prémium élményeket nyújtó helyek egyre nagyobb teret nyernek – hangsúlyozta Korenika Attila. Mint mondta: a fenti tényezők miatt a vendégek is szembesülnek a magasabb étkezési költségekkel, ami befolyásolhatja a fogyasztási szokásaikat. A magasabb árak arra ösztönözhetik a vendégeket, hogy kevesebb alkalommal étkezzenek étteremben, vagy más alternatívákat (például házhoz szállítást) válasszanak. Az éttermeknek emiatt fontos, hogy értékalapú szolgáltatást kínáljanak, hogy a vendégek továbbra is megtalálják az ár-érték arányban megfelelő ajánlatokat.

Prémium élmény a vacsoránál

S hogy mit tehetnek a vendéglátóhelyek? Korenika Attila véleménye szerint transzparenciát, azaz átláthatóságot kell biztosítani: mert a vendégek jobban reagálnak, ha megértik, hogy miért emelkedtek az árak. Ha az éttermek nyíltan kommunikálnak a költségnövekedés okairól, az növelheti a bizalmat. Fontos a hűségprogramok és akciók fenntartása: az áremelkedések ellenére a hűséges vendégeket érdemes akciókkal, kedvezményekkel megtartani, vagy egyedi ajánlatokkal visszacsábítani. Különleges élményeket kell kínálni: a prémium élmény és az étkezések köré szervezett különleges programok segíthetnek a vendégek értékérzékelésének növelésében. Az éttermek és vendéglátóhelyek számára kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjanak az inflációs és piaci környezethez, miközben megpróbálnak olyan szolgáltatásokat kínálni, amelyek továbbra is vonzóak maradnak a fogyasztók számára.

Ki áll be a pult mögé?

Korenkai Attila szólt arról is, hogy a szakember-utánpótlás óriási kihívást jelent a szektor számára. Mint mondta, nagyfokú generációs hiány lépett fel az elmúlt időszakban. Az utánpótlás kérdése a vendéglátóipar egyik legnagyobb kihívása, és a COVID-19 hatása különösen érzékenyen érintette a munkaerőpiacot ezen a területen. Az iparág munkaerőigénye évtizedek óta folyamatosan nagy, és a járvány előtt is tapasztalható volt a munkaerőhiány, de a COVID-19 még inkább súlyosbította a helyzetet. Az éttermek, kávézók és egyéb vendéglátóhelyek személyzete jelentős mértékben csökkent, mivel sok munkavállaló külföldre költözött a jobb munkalehetőségek miatt, különösen a fiatalabb generációk köréből. A munkaerőpiaci bizonytalanság miatt sokan más szektorok felé fordultak, ahol stabilabb és jobban fizetett pozíciókat találtak. A COVID utáni időszakban sok munkavállaló elvesztette a bizalmát a vendéglátóipari munkákban, mivel a szektort a pandémia idején az egyik legnagyobb kockázattal járó iparágnak tekintették, és sokan más karrierlehetőségek felé orientálódtak. 

– Külön gond és a vendéglátóiparban régóta fennálló probléma, hogy az iparági bérek nem versenyképesek más szektorokhoz képest, különösen a fiatalok számára. A munkaerőpiaci verseny és a megemelkedett életköltségek miatt az éttermek és bárok nem tudják olyan mértékben vonzani a tehetségeket, mint a más iparágak, például a technológiai, pénzügyi vagy egészségügyi szektorok. A vendéglátóiparban dolgozó szakemberek körében a munkahelyi környezet, a túlórák, a stresszes munkakörülmények és a fizikai megterhelés szintén csökkenti a szektor vonzerejét. Sok étterem nem tudja biztosítani a megfelelő munkakörülményeket, amelyek elengedhetetlenek lennének a hosszú távú munkavállalói elköteleződéshez – fogalmazott a szakember.

– A fiatalok, különösen a Z generáció és az Alfa generáció tagjai, más típusú karrierek iránt érdeklődnek, amelyek jobb munkahelyi környezetet, stabilabb jövedelmet és karrierépítési lehetőségeket biztosítanak. A digitális nomád életmód, az online munkák, a szabadúszó lehetőségek és a technológiai iparágak mind olyan vonzó alternatívákat kínálnak, amelyek sokkal kevesebb fizikai megterheléssel járnak – mondta el Korenika Attila a Neumann János Egyetem Gazdságtudományi Kar, Turizmus-vendéglátás Tanszék egyetemi tanársegéde.

Vendéglátóhelyek számainak alakulása

  Forrás: www.ksh.hu