A kajsziültetvényeken fajtaváltást sürget az időjárás

Idén a homokhátsági kajsziültetvényekben az elvárható termésnek átlagosan körülbelül 60-70 százaléka fagyott meg virágkorában. A múlt évet kivéve immár évek sorozatában mutatkozik ez a veszteség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságokban nem egyformán pusztít a fagy. Kis területeken is jelentősek lehetnek az eltérések. Például Nagykőrösön, a Hangács dűlőben ugyanazon fajtákat magukba foglaló ültetvényekben rendszerint nagyobb a fagykár, ellenben néhány kilométerre a feketei határban több termés marad a fákon.

– Saját gyümölcsös gazdaságom a Kálmánhegy dűlőben kitettebb a fagyoknak, akár a közeli dűlőkhöz képest is. A hátrány megmutatkozott utóbb, a kajsziültetvényben a termés java része tönkre ment. A fajták között azonban jelentős eltérések mutatkoztak. Nálunk a Pannónia kajszi is károsodott ugyan, de jóval több termés maradt a fákon, szemben a szinte semmit nem termő Ceglédi óriással vagy mondjuk, a Ceglédi piroskával. Évek távolában is egyértelműen a Pannónia kajszi produkál hozamot akkor is, amikor más fajtákat megviselnek a kora tavaszi fagyok. Ilyen tapasztalatok után kijelenthetjük azt, hogy a Pannónia telepítésével mérsékelhetjük a kajszisokban a veszteségeket – mondta el tapasztalatait Füle Zoltán, nagykőrösi gyümölcskertész.

A Pannónia termése lekváralapanyagként került piacra a gazdaságból, kilónként 800 forintért. A többi gyümölcsféle szüretét a minap fejezték be. Füle Zoltán a kajszi elmaradását is számba véve, összességében bő közepesnek jellemzi az idei gazdasági eredményt. A szüret is legalább annyi aggodalommal telt a gyümölcsös gazdaságokban, ahogy a súlyos rizikót hordozta a virágzás időszaka. A gyakori esőzések súlyos veszteséget jeleztek kilátásba, a gombabetegségek által. Az esővíztől főleg a cseresznye károsodott, például a Carmennél volt gyakori a szemek felrepedése. Szerencsére a veszedelmesebb kórokozók távolt maradtak a gondjuk viselt ültetvényektől.

Több lehet a hozam cseresznyéből

– Nyolc fajta cseresznyét termesztünk, hasonlóak voltak a hozamaik, összességében pedig többet adtak, mint tavaly. Országosan is több lehetett a hozam, mert amíg a múlt évben 1300 forintot is adtak a felvásárlók a cseresznyéért, idén 600 forint körül alakult a vétel. Sok haszon nem maradt rajta, csak a szedőknek 180 forintot fizettünk kilónként. Az értékesítésben nem volt komolyabb fennakadás, igaz a Vera forgalma néhány napig megfeneklett. Ebből a fajtából és a Carmenből országosan viszonylag sokat telepítettek, mert igazán jó minőségű, piacos termést adnak. Ezért minden nyáron bőség mutatkozik belőlük átmenetileg a gyümölcspiacon. Különösen alakult a meggy ára is. Jóllehet, a lengyelországi meggy lefagyott, ám ez a hiány nem mutatkozott meg az itteni árakon. Például az Érdi bőtermőt kilónként 600 forintért vették meg tőlünk exportra. A hozam ellensúlyozta az olcsóbbodást, jól adott az Újfehértói fürtös, valamint a debreceni meggyfajták is. A Kántorjánosi a múlt évi hektáronkénti  20 tonna fölötti hozamhoz képest idén pihent, de most is meghozta a hasznot, ami elvárható tőle – értékelte a csonthéjasokat Füle Zoltán.