A hőségnapok során kisülnek a növények: alkalmazkodást sürget a klímaváltozás

Szerda este 25 milliméter csapadék enyhítette a napok óta tartó kánikula elviselhetetlen hatását Kecskeméten. Azonban Belső Nyírben csak 6, míg Kujáni László Lajosmizse felé található birtokán csak 2 milliméter esett. A mostani aszály rosszabb, mint a korábbiak voltak. Hiába öntöznek sok helyen, a növények többet párologtatnak el, mint amennyi nedvességet felvesznek. A 40-45 fokos melegben negatív a növények vízháztartása, fogalmazott a Kujáni László agrármérnök, mezőgazdasági szaktanácsadó. 

Kiskunfélegyháza környékén megjelentek a sáskák

Ott, ahol a növények tápanyagellátása jó, ott jobb eséllyel viselik el ezt a hőséget. A károk mértéke napról-napra nagyobb. Nem nőnek meg a gyümölcsök, sok esetben ráaszalódik a hús a magra, kisebb lesz a termés beltartalmi értéke és maga a mennyiség is. A szőlők koravének, több fajtánál látszik az érés előjele. A szántóföldi növények egy része kisült. A kukorica- és a napraforgótermés közel sem lesz olyan jó, mint amire hetekkel ezelőtt számítani lehetett. Ráadásul a rovarkártevők szaporodnak ebben a melegben. A vármegye keleti részén Kiskunfélegyháza, illetve Csongrád-Csanád északi részén, Csengele környékén megjelentek a sáskák. Ez nem újdonság, mert 1980-ban volt Pusztavacson, majd Ladánybene és Tatárszentgyörgy környékén öt évvel később, de nem okozott nagy gondot. Akkor ugyanis megvolt a védekezési lehetőség, volt helikopter, jó védekezőszerek, és használtak permetező autókat is. Ma jóval nehezebb a védekezés, mint évtizedekkel ezelőtt volt, mondta Kujáni László.

Sokan feladhatják a gyümölcstermesztést, beestek a piaci árak

A növény megtermelése drága lesz, a bizonytalan eredetű importtal lerontják az árakat, amely következtében a termelők ráfizetnek. Egyre több gazda hagyja abba a munkát. Az idén jár le az Agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer, így sok gyümölcstermesztő feladhatja a jövőben a termelést. Emellett a nehézségeket jelent az is, hogy nincs munkaerő, nincsenek emberek, akik a betakarításban részt vennének – mondta végül Kujáni László.

Páhi környékén is a gabona egy része kiégett. Pecznyik Béla gazdaköri elnök azt mondta, hogy a kombájnt nem engedte be 3,5 hektárnyi tritikáléba. Azért a termésért, ami túlélte, nem volt érdemes ugyanis költeni a gépi munkára. A kukoricások is szenvednek, ezek egy része most sül ki ezekben a napokban. Ilyen hőségre emberemlékezet óta nem volt példa, mondta Pecznyik Béla. A gondokat az is növeli, hogy a piacon is beestek az árak. Nem kell a zöldség, a répa vagy a krumpli. Ezt érzékelik a multik is, és különböző dolgokra hivatkozva küldik vissza az árut a termelőkhöz. Az egyik megyében termelő cég például 35 raklap árut kapott vissza a napokban. Ebben a 38 fokos melegben a dinnye és a barack fogy, más szinte alig. A zöldségtermesztő gazda azt mondja, hogy locsolás nélkül nem bírják a növényei. Éjjelenként 3 óránként szalad a földjére és locsolja a répát, mert különben a másnapot nem érnék meg. 

Herczeg Imre, keceli gazda is panaszkodott, azt mondja, hogy a szőlőkben megállt a fejlődés. A növény még bírja a forróságot, de a bogyók most nem növekednek. Azonban ezek az ültetvények jobb helyzetben vannak, mint például a bodza, ott ugyanis a gyökérzet nem megy le mélyre, viszont a talajfelszín közelében csontszáraz a föld. Így a fák egy része már a kiszáradás határán állnak. Eső május vége óta alig volt. A kertjében 90 centiméter mélyen nedves föld nem található. A kukorica egy része Kecel környékén kiégett, más gabonatáblák is kisültek az elmúlt napokban. Abban lehet reménykedni, hogy a következő napokban csökken a hőmérséklet. Talán még egy kevés eső is eshet majd.

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

Ritter Imre, soltvadkerti gazdaköri elnök azt mondta, hogy életmentő esőt kapott Soltvadkert környéke hétfőn. Egy óra alatt úgy 30 milliméter esett le. Óriási ennek a jelentősége, mert a Bócsa–Soltvadkert–Kiskőrös vonalon több napon keresztül nappal 40 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. A szőlő úgy-ahogy viseli ezt a hőséget, de a gyümölcsfák már érzik. Például az őszibarack minősége romlik, kisebb a termés mennyisége, egy része csak ipari feldolgozásra alkalmas. Hosszú távon azonban fel kell készülni arra, hogy az öntözést megszervezzék az Alföldön, művelési technikát kell váltani és más növényfajokat kell majd termeszteni a klímaváltozás eredményeként, mondta Ritter Imre.

Gyakran olvasni, hogy Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Franciaországban megváltozott a klíma, ehhez hasonló helyzet várható idehaza is. Ennek következtében például Dél-Olaszországban vannak olyan helyek, ahol már nem lehet termeszteni szőlőt. Viszont Svédországban a szőlőtermesztés meghonosodott. Azaz északra tolódik a termesztés határa, mondta végül Ritter Imre.