Biztató felzárkózás Bács-Kiskunban: 14 százalékkal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz

Bács-Kiskun vármegye felzárkózása az Európai Unió átlagához gyorsabb volt, mint az országos átlag. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban kiadott anyagából.

2004, azaz az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Vas, illetve Zala kivételével valamennyi vármegye és Budapest gazdasági teljesítménye is közeledett az EU átlagához. Országosan az egy főre jutó GDP 2004-ben az uniós átlag mindössze 63 százalékát érte el, ez 2022-re 76 százalékra emelkedett. Ez 13 pontos emelkedést jelent. Ugyanakkor a közeledés üteme jelentős különbségeket mutatott az egyes területi egységek esetében.

A legnagyobb, 29 százalékpontos előrelépést Budapest tette. Ezt Fejér és Bács-Kiskun követett, 17, illetve 14 százalékponttal. Vas vármegye pozíciója stagnált, Zala vármegyéé viszont 3 százalékponttal romlott.

Bács-Kiskunban nem csoda történt, csak annyi, hogy 2008-ban jelentette be a Mercedes autógyár, hogy itt hoz létre egy új gyártóközpontot. Ennek eredményeként óriásit lépett előre a vármegye fejlődése. A gyár mellé ugyanis beszállítók is érkeztek, a fizetéseket jelentősen felhúzták ezek a cégek, és a helyi iparűzési adó is megnövekedett. A gyár dolgozóinak egy része 40–60 kilométeres körzetből ingázik Kecskemétre, így ebben a térségben a munkanélküliség is csökkent. Ugyanakkor az is igaz, hogy Kiskőröstől délre a gazdasági fejlődés főleg az utóbbi két évben szinte leállt. Ez részben annak is köszönhető, hogy az Európai Unióból érkező – a kormány és a bizottság között fennálló vita miatt – a gazdasági felzárkózást szolgáló pénzek nem érkeztek meg. Érdekes, hogy a Dél-Alföld régió két másik vármegyéje lassabb ütemben közeledett az EU átlagához. Így például Csongrád-Csanád vármegye 12 százalékkal, míg Békés mindössze 5 ponttal került közelebb az uniós átlagértékhez.

Hol tart Bács-Kiskun? A KSH adatai alapján a térség GDP-je – bruttó nemzeti össztermék – az uniós átlag 58 százalékán áll. Csongrád-Csanád vármegye hasonló értéke 61, míg Békésé szerényebb, csak 45 százalék.

Bécs–Budapest–Pozsony háromszög

Az adatok alapján megállapítható, hogy a magyar gazdaság továbbra is erősen fővárosközpontú. 2022-ben hazánk gazdasági teljesítményének csaknem felét Budapesten és a növekvő súlyú Pest vármegyében állították elő (előbbiben 37, utóbbiban 12 százalékát). Az ezredforduló óta Pest vármegye gazdasági teljesítménye erősödött a leginkább, a többi vármegye rangsorában nem történt lényegi átrendeződés. Budapest és annak agglomerációjaként Pest vármegye a közép-európai gazdaság egyik motorja, a Bécs–Budapest–Pozsony háromszög része, de több vármegye is felkerült a világgazdaság térképére, elsősorban a megtelepült multinacionális vállalatoknak köszönhetően. A relatív szórás mutatója alapján elmondható, hogy az ezredforduló és 2010 között növekvő vármegyei fejlettségbeli különbségek 2010 után a területileg egyenletesebben elosztott fejlesztési forrásoknak és beruházásoknak köszönhetően egyértelműen csökkentek.