A termőtalaj saját megújulását segítő gazdálkodásról szólt a jakabszállási konferencia – galériával

A rendezvényt a Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG) rendezte meg a jakabszállási repülőtéren, ahol számos kiállító standján tájékozódhattak a gazdálkodók a technikák gyakorlatáról, a tapasztalatokról, és szakmai körökben ismert hazai és külföldi előadók osztották meg tapasztalataikat a regeneratív technológiáról.

Szeredi Attila, a szervező TMG Egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy Magyarországon a mezőgazdasági termőterületek mindössze egy százalékánál, csupán 5000 hektáron alkalmazzák a talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-80 százalékán folyik a regeneratív gazdálkodás. Az egyesület és a rendezvények célja, hogy minél több gazdának segítsenek abban, hogy teljesen felhagyjon a talajműveléssel, és valóban regenerálódjon a talaj.A rendszer kialakítása hosszútávú gondolkodást igényel a gazdáktól, de megéri a befektetett munkát: Szeredi Attila szerint e gazdálkodási mód hatalmas előnye, hogy stabilizálódik, kiegyensúlyozódik a terméshozam. 

– Amikor nedves évjárat van, akkor kevesebb lesz a belvízfolt, mert él a talaj, az gyökerekkel átjárt és levegős, így leszivárog a csapadék, hatalmas vízmennyiséget befogadva a regenerálódott terület. Amikor pedig nagyon nagy aszályos periódusok jönnek, akkor ebből a betárolt vízmennyiségből, amelyet az a jelentős szerves anyag képes megkötni, vissza tudja venni és fel tudja használni a növény – fogalmazott Szeredi Attila, aki elmondta, hogy az átállásnak fokozatosnak kell lennie, és a cél, hogy elhagyják a szántást, ami a talaj megújulásának egyik legnagyobb ellensége. Egyebek mellett ezzel csökken az erózió mértéke, és a műtrágyák és növényvédőszerek felhasználása is fokozatosan csökkenthető, ezzel párhuzamosan egyszerűsödhet a géppark, csökken az amortizáció és csökkenthető az eltöltött munkaóra, az élő munkaerő. A szervező arról is beszélt, hogy a gazdálkodói környezet és a természetes környezetünk kedvezőtlen változásával párhuzamosan egyre inkább növekszik az útkereső gazdák száma, ami az érdeklődők számából is látszott.

A két nap előadói között volt Kassai Lajos lovasíjász, aki a hagyományról és modernitásról beszélt szerdán, csütörtökön pedig dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Közös Agrárpolitika fenntarthatóbb gazdálkodás szolgálatában álló eszközeiről szólt. A helyettes államtitkár az uniós agrárpolitika változásai között említette többek között a talajvédelmet, a kötelező vetésforgót és a nem termelő területek kötelező arányát, melyre nincs derogáció 2024-re.