A felelős tájgazdálkodás volt a téma Kunadacson – galériával

A Zöld Gerilla gazdálkodók, ökológusok, tájgazdálkodással foglalkozó agrár- és vízügyi szakemberek és városi civilek által közösen alapított mozgalom, melynek legfőbb célja a tájgazdálkodás fogalmát bevinni a köztudatba. A tájhasználat a fenntarthatóság kulcsa, melyben a hagyomány és a modern tudomány elemei ötvöződnek. A tagok úgy gondolják, a klímaszabályozás legfőbb eszköze a víz és a vizeink megtartása, a vízszabályozás eszköze pedig a tájhasználat.

– Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az elsivatagosodás jelentős probléma. Vannak hatékony kezelési módjai a vízpótlásnak. Az egyik ilyen megoldás, hogy a szántók negyedét, 25 százalékát ki kéne venni a gabonatermesztésből, ez nagyjából a 4,3 millió hektár szántóból bő egymillió hektárt jelent. Ez kicsivel nagyobb, mint Bács-Kiskun vármegye. Helyette viszont lehetne erdőt telepíteni, lehetne gyümölcsös, szőlő, legeltetésre való mező, kaszáló, és az arra alkalmas területeket lehetne vízzel elárasztani, elsősorban a Tiszából, szabályozott oldalirányú vízkivezetéssel. Ez egy oldalirányú vízpótlás az árvízi víztöbbletből, ami nem sérti a meglévő infrastruktúrát – fogalmazott Kulcsár László kunszentmiklósi gazdálkodó, a szerveződés kommunikációs trénere.

– A struccfutammal kicsit provokatívabban kívánjuk felhívni a figyelmet az elsivatagosodásra. Az elszárazodódásban nagyon nagy a szerepünk. Fel kell ismernünk a hibáinkat és tudnunk kell változtatni, hogy lassítsuk a folyamatot. A kerekasztal-beszélgetést két részre bontottuk. A politikai részben a döntéshozók figyelmét kívántuk felhívni a problémára, a másodikban, a „Szakmai Panelben”, a jelenlegi víz- és tájhasználat sivatagosító hatás, és a váltást igénylő megoldások kerültek a középpontba – részletezte Magyar Kitti, a Vízválasztó Közösség tagja.

A rendezvényt agárfuttatás színesítette, majd a struccok helyett az emuk kerültek a középpontba.