Drága lesz a barack

A megye közepén nem sok őszibarack terem majd – nyilatkozta hírportálunknak Ritter Imre soltvadkerti gazdaköri elnök. Ő több hektáron őszibarackot, szőlőt és almát termeszt. Mint mondta, a barack szinte száz százalékban elfagyott a szilvák és a meggyek talán 50 százalékban vészelhették át a hideghullámot. Jó két héttel az ünnep után legalábbis ez látható a fák termésein. Ugyanakkor az ültetvények előtt még itt van a május is, amikor is a fagyosszentek újra hideghullámot hozhatnak a térségbe. A népi megfigyelések szerint Pongrác, Szervác és Bonifác május 12 és 14 között meglepheti a termesztőket. Ritter Imre szerint a szőlőkbe is belekaphatott a fagy. 

Hasonlóan vélekedik Szőke Sándor keceli gyümölcstermesztő, aki azt mondja, hogy ahol a fagyzugok vannak a határban, ott nem sok termésre számíthat a termelő. A meggyesek esetében nehéz megjósolni a helyzetet. Van, ahol csak 20 százaléka maradt meg a gyümölcsnek, máshol pedig 80 ez a szám. Elképzelhető, hogy idén egy fél terméssel fizetnek a meggyesek, de ha ezért jó pénzt adnak a felvásárlók, akkor ez kompenzálhatja a veszteségeket. A szállított fagy tette tönkre a termés egy jó részét a kunsági térségben a húsvéti időszakban. Ez egy rémálom, mert ez ellen nincs védekezési lehetőség, mondta Szőke Sándor. Ez ugyanis nem egy-két órán keresztül tart, hanem egy fél éjszakán át. 

A szél folyamatosan hozza ilyenkor a hideg levegőt, amely ellen nem lehet füstöléssel vagy gyertyákkal sem védekezni. Ráadásul napfelkelte idején van a leghidegebb. A hideg szélvihar előtt viszonylag meleg volt az időjárás, akkor ugyanis a 17–18 fok hatására gyorsan kinyíltak a gyümölcsfák virágai. Erre jött a fagyos szél. Szőke Sándor azt mondja, hogy az utóbbi öt évből négy során a szélsőséges időjárás befolyásolta a termésmennyiség alakulását. Ha a fagyot megúszták az ültetvények, akkor jött az aszály. 

Juhos Csaba, a keceli Fresh Fruit TÉSZ elnöke azt mondja, hogy az elemek ellen nehéz küzdeni. A TÉSZ-tagok potenciális termelésének a felét sikerül csak betakarítaniuk emiatt. Van olyan tagjuk, akinek több jó éve is volt , de olyan is akadt, aki a befektetett értéket sem kapta vissza a szüret során. Majd hozzá tette: leginkább a fagytól kell a gazdáknak tartaniuk. A jégeső is képes pusztítani, de az a tapasztalat, hogy gyakran csak egy kisebb területen gyötri meg az ültetvényeket. Illetve az is igaz, hogy a jégkárenyhítő országos rendszernek köszönhetően a pusztítások száma kevesebb, mint volt néhány éve. A korábbi évtizedekben az volt a jellemző, hogy egyik-másik évben előfordult egy-egy fagyos éjszaka, amellyel vagy megküzdöttek a termelők vagy nem.

Most azonban más helyzet: tavaly például áprilisban több mint egy tucat éjszaka fagyott. Hogy mit tud tenni egy termesztő? Szőke Sándor azt mondja, nem sok mindent lehet tenni. A fagyvédelmi berendezésekhez 8–10 hektáros összefüggő területre lenne szükség. A ventilátoros készülékek jó eséllyel segítenek a levegő mozgatásával megvédeni a gyümölcsösöket. Ennek az ára viszont nagyon nagy összeg. Úgy 15–20 millió is lehet az ára. Meggy és szilva esetében nem biztos, hogy megéri a jelenlegi áraknál ilyen szerkezetet telepíteni.