2023.04.18. 11:08
Elvitte a kajszit a fagy a Homokhátságon
Az elmúlt évek távlatából úgy tűnik, a kajszibarackot elűzi az alföldi tájaktól a tartósan megváltozó időjárás. Idén is elpusztította a termés nagy részét a kora tavaszi fagy.
Füle Zoltán: hatéves kései meggyfáink rügyei épségben vészelték át a fagyokat
Fotó: Miklay Jenő
Az utóbbi rügybontást követően több hullámban rontottak a fagyok a gyümölcsösökre. A március végén már virágzása teljében lévő kajsziról úgy tűnt, hogy a tavalyi szomjazásuk ellenére a sokéves átlaghoz viszonyítva közepes termést hoznak. Az akkori fagyok ugyanis viszonylag kevés virágot tettek tönkre, vélhetően a párás levegő jóvoltából. Az április elejei mínusz négy-öt fokos hajnali lehűlés azonban a Homokhátság nagy részén elpusztította szinte az összes termést.
A szakemberek szerint az éghajlatváltozásból következő kései fagyok kártételét fajtaváltással lehetne kivédeni. A Homokhátságon több gazdaságban kimutatták: sok új külföldi fajta igen érzékeny a hidegre. A hazai nemesítésűek között állítólag a rózsakajszinál fordul elő legkevésbé fagykár, csak hát ezt a fajtát már nemigen ültetik. Azzal szemben például a ceglédi bíbor fagyérzékeny, a gönci magyar kajszi közepesen viseli el, a Nyujtó Ferenc-emléke, a ceglédi arany viszont elég jól bírja a hideget. A fajtaváltás azonban kevésbé biztató, mert egyre keményebbek a tavaszi fagyok, és a védettebb termőtájakon is gyakoribbak az erős lehűlések.
– Április elején a földrajzilag magasabban lévő ültetvényekbe is felkúszott a hideg levegő. Hallomásból tudjuk, hogy például a berceli dombok kajszibarackosaiban is jelentős idén a gyümölcsveszteség.
Nagykőrös környékén, és ismereteim szerint Bács-Kiskun vármegyében gyakorlatilag elpusztult az összes kajszi.
A mi gazdaságunkban még kóstolóba sem jut belőle. Az apró terméskezdeményeken is látható a fagyhatás, barnára színeződtek – summázta tapasztalatait Füle Zoltán nagykőrösi gyümölcskertész.
A hagyományos technológiával művelt, a rendszeres öntözést nélkülöző gazdaságokban minden gyümölcsfaj rügyeinek fejlődését visszavetette a tavalyi aszály. A termesztők úgy mondják, nem tudtak a fák kellően felkészülni a tavaszra.
Kevesebb terméskezdeményt találtak rajtuk, ám az a kevés, a kajszit kivéve, jobbára átvészelte a fagyokat, mert később virágoznak.
Füle Zoltán gazdaságában hasznos tapasztalatokat lehet gyűjteni a különböző művelésű cseresznye viselkedéséről.
– Másfél hektáron él nálunk több mint húszéves korai cseresznye. Tavaly nyáron csak vészhelyzeti öntözést tudtunk adni a fáknak. A szomjazás meg is látszik, kevés termés várható róluk. A fiatal, öntözött cseresznyésünk bő termésre képes, igaz ugyan, hogy most körülbelül húsz százalékos fagykárt szenvedett. A fagyos éjszakákon a szélgép vitorláját hajtattuk fölötte, anélkül valószínűleg nagyobb lett volna a veszteség. Fajták szerint jelenleg úgy látjuk, a Sándor cseresznyének 10, a Carmennek 20–30, a piramisnak 30–40 százaléknyi termőrügye pusztult el. A meggyesben az érdi bőtermőnél 10–20 százalék kárt látunk, azzal szemben a kései kántorjánosi, újfehértói fürtös virágai épek maradtak. Természetesen a jelenlegi becslésekben sok a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy az épnek látszó virágokat mennyire viselték meg a hidegek. A beporzás is vontatottabb az idei tavaszon. Az eddig többnyire hűvös, olykor csapadékos időjárás visszafogja a beporzó rovarok mozgását – jellemezte a körülményeket Füle Zoltán.
