Talajgenerátorok is enyhítik a jégkárokat Bács-Kiskun megyében

Dolgozik a jégkárenyhítő rendszer az országban. Bács-Kiskunban 85 műszer 1480 órán keresztül működött július 26. és augusztus 8. között. Így a jégesők által okozott károk csökkentésében jelentős szerepet játszottak. Azaz vagy nem alakult ki jégeső, vagy ha igen, akkor annak a károkozó mértékét csökkenteni lehetett. Ettől függetlenül a klímaváltásnak köszönhetően megdöbbentő erővel csapnak le az ország különböző területein a viharcellák. Ezek ereje oly hatalmas mértékű, hogy ellenük szinte alig lehet védekezni.

Kecelen június végén mintegy 13 kilométernyi hosszúságban, három kilométer szélességben tarolta le a termést egy szokatlanul nagy vihar.

Bár működtek a jégkármérséklő generátorok, nem tudták megvédeni a gyümölcsöt, a szántóföldi növényeket. A kár becslések szerint több mint 1,2 milliárd forint, vagy akár több is lehet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy a Duna-Tisza köze az egyik leginkább veszélyeztetett térség idehaza. A jégesők kialakulásának az esélye igen nagy. Ez ellen védenek azok a talajgenerátorok, amelyek pontosan kimért négyszögeket alkotva helyezkednek el a megyében. Egymástól közel 10 kilométernyi távolságban működnek. Vagy központilag kapcsolják be őket, vagy pedig egy-egy gazda némi fizetség ellenében indítja be a működését a területén elhelyezett szerkezetnek.

Tavaly harmadik éve nyújtott védelmet a jégkármérséklő rendszer idehaza. A védekezéssel érintett 2018–2020. időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47 százalékos volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015–2017. időszakban – több mint 84 százalék volt. Azaz csaknem felére csökkent a jégkár aránya.

A biztosítók míg 2017-ben 6,3 milliárd forintot fizettek a károsultaknak, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek.

Tavaly összesen 61 jégeső elleni riasztás történt a megyében április 15. és szeptember 30. között. Júniusban például 22, augusztusban 15 alkalommal működött a rendszer. A megyében a termelők tavaly 32 286 hektárról jelentettek mezőgazdasági károkat. Ebből például aszálykár 20 737 hektáron keletkezett, tavaszi fagykárt 7329 hektáron jegyeztek. Jégesőkár ennél kevesebb, összesen 3151 hektárt sújtott.

Így keletkezett az augusztusi szupercella

A Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara egy elemzéséből arra lehet következtetni, hogy az augusztus 8-i szupercella, amely jégesőt is hozott magával, a Dunántúl keleti részén állt össze. Ez lépte át a Dunát, és haladt át a térségünkön. Budapesten egy szupercellát hozott létre, ahol szinte leesett az ég.

A következő tényezők hatására alakult ki extrém mennyiségű és méretű jég az országban augusztus 8-án: a felhőzetben lévő fagyhatár magassága 4100 méteren volt. Minden zivatart jelző meteorológiai paraméter szélsőséges értéket mutatott. A jégveszélyes zivatarfelhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott zivatarcellán belül. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jég­szemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10–12 centiméter átmérőjű nagyságot is. Az adott napon extrém esetben a meleg, páradús levegő gyorsabban tudott feljutni a felhők leghidegebb rétegeibe, több helyen 11 400 méteren –43,8 °C fok volt. Egy nap alatt 140 682 darab villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei.