Hatalmas károkat okoznak a madarak a kertekben, gyümölcsösökben

Jelenleg úgy tűnik, nincs megfizethető, hatékony védelem a gyümölcsösökben garázdálkodó madarak ellen. Pedig a termesztők már szinte minden módszert bevetettek a károkozók elriasztására, mindhiába. Nagykőrösön, a Hosszúhát dűlőben Réger Béláné cseresznyefáiról minden évben megeszik a termés felét, harmadát a seregélyek tömegei, együtt a fekete rigókkal.

– A fák túl magasak ahhoz, hogy befedjük madárvédő hálóval. Próbálkoztunk karbidos dobozzal, de az csak addig ért valamit, amíg tartott a durrogás, aztán visszajöttek a madarak. Utóbb egy nagy ragadozó madarat formázó ijesztőt tűztünk póznára. A seregélyeket távol tartotta, de a rigók rá sem hederítettek. Környékünkön sok a harkály, még azok is ritkítják a gyümölcsöt. Kifúrják a mandula-, a kajsziszemeket és viszik belőle a magot, majd a fák repedéseibe dugdossák télire – sorolta a kertész.

Néhány nagyobb Dél-Pest megyei gyümölcsösben a fák közé helyeztek hangszórókat, amelyekből ragadozó madarak hangja, vagy elfogott seregély siránkozása hallatszott álló napon át. Ez a trükk sem járt sok eredménnyel.

Adódik még a hangágyú, de azt újabban nemigen merik alkalmazni a gazdák, a környéken lakók tiltakozásai miatt.

– A vadásztársaságok tagjai segítenek, ha a gazdaságok felkérik őket, akkor kaphatnak engedélyt a seregélyek ritkítására. Évekkel korábban kijártak a gyümölcsösbe a vadászok, de az a néhány nap lövöldözés nem sokat jelentett a madárrajoknak. A szüret végéig kellett volna őrködniük egész napon át. Az igazán hatékony madárriasztást sajnos nem tudjuk megfizetni. Akadnak ma már solymászok, akik madaraikkal igen sikeresen távol tudják tartani a dúvadakat. Az ilyen szolgáltatás azonban drága, naponta 50–60 ezer forintot kell érte fizetni, ezt a költséget nem bírja el egyetlen gazdaság sem – mondta Nagykőrösön Bálint János gyümölcstermesztő.

A dinnyét is meglékelik

A vadak nemcsak a fán lógó gyümölcsöket eszik, rendszerint megkóstolják a dinnyeféléket is. Fábián Ferenc szentkirályi dinnyetermesztő megtalálta elriasztásuknak a módját.

– Azt vettem észre, hogy idén a szarvasok, őzek, vaddisznók talán kevésbé járnak a dinnyeföldre. Annál több odakint a szarka, meg a dolmányos varjú. Meglékelik a nagy dinnyéket és isszák a levét. Gondoltam, hogy szomjasak ebben a nagy szárazságban, ezért tettem ki nekik edényekben vizet, hogy ne a dinnyét bántsák. Nos, vizet nem ittak, ragaszkodtak a dinnyéhez. Ezután szereztem egy nagy műanyag sast, kitűztem egy ruganyos póznára lebegni. Azóta nincs nálunk se szarka, se varjú. Az igazán hatékony madárriasztást sajnos nem tudjuk megfizetni.