Kiváló példa az igazi vidékfejlesztésre a szakmári Szigeti Farm Kft.

Negyven hektárral több földterületet öntözhetnek a jövőben a Szakmár melletti Kistény területén működő Szigeti-farmon, ahol az állattenyésztés korszerűsítéséhez gépeket vásároltak és szálláshelyeket is kialakítottak a vidékfejlesztési program támogatásainak segítségével. A családi vállalkozás hármas projektátadóján jelen volt Nagy István agrárminiszter.

– Ha azt kérdeznék, hogy mit keres egy miniszter egy viszonylag kis beruházás ünnepségén, akkor azt kell mondjam, itt a helye, mert pontosan ezek a méretű gazdaságok azok, amelyek adják az ország gerincét, biztosítják a vidéki megmaradást és teszik lehetővé azt, hogy Magyarország gazdasága minden körülmények között fejlődni tudjon – fogalmazott köszöntőjében a miniszter, aki hozzátette, az ilyen családi gazdaságokban zajlik a valódi vidékfejlesztés, melyek a mérethatékonyság mellett gazdaságosan is működnek.

A Szigeti-farmon az állattenyésztés gépeinek korszerűsítése mellett az öntözésfejlesztésre fordították a támogatást, és a szállásfejlesztés révén akár húsz főt is fogadhatnak a gazdaság kistényi központjában. – Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság homlokterében van, mert itt van az egyik legnagyobb lemaradásunk. Ha valahol pótolni és gyorsítani kell a folyamatokat, akkor ez az a terület, hiszen az, hogy csak 87,5 ezer hektáron öntözünk ma Magyarországon, az elfogadhatatlan. Ez mindössze a két százaléka a területeinknek, és ez nem hoz magával megfelelő versenyképességet. A kormány ezért is tűzte ki azt célul, hogy kettő év alatt megduplázza az öntözött területek számát, és egy következő ciklusban, 2030-ig elérjük a 400 ezer hektárt – jelentette ki Nagy István, aki arról is szólt, hogy több döntés született a kormányzat részéről, így tíz éven keresztül 17 milliárd forintot fordítanak arra, hogy kiépülhessen a megfelelő infrastruktúra a területek öntözéséhez.

Az agrárminiszter a cég technológiai fejlesztéseiről szólva kiemelte, hogy nélkülözhetetlenek az olyan beruházások, amelyekkel az emberi munkát lehet könnyíteni. – A szállásfejlesztés pedig annak a lehetőségét adja, hogy a család minden tagja megtalálja a maga szerepét, helyét ebben a gazdaságban – fogalmazott Nagy István, aki úgy véli, ez a három láb biztosítja a stabilitást a szakmári vállalkozásnak, hogy sikeres maradjon.

– A Szigeti-farm megérkezett a XXI. századba. Megértették azt a lehetőséget, hogyan is lehet a vidékből élhető helyet, egy olyan helyet kialakítani, ahol jó élni, ahol megfelelő munkahely és megélhetés van, ahol jó itt maradni és itt tervezni a jövőt – mondta az agrárminiszter.

Lipicai lovakat is nevelnek a szakmári Szigeti-farmon

Bárdos György, az ötszörös világbajnok fogathajtó méltatta egy rövid bemutató során a kistényi gazdaság lipicai lovait, melyek között ott van egykori lova, Mítosz, aki fedezőménként örökíti tovább kiváló genetikáját. A húszdarabos lipicai állomány mellett 470 darab hús- és tejelő szarvasmarha, illetve 140 juh található az 550 hektáron gazdálkodó Szigeti-birtokon. A vállalkozás korábban sikerrel pályázott állatjóléti kormányzati támogatásokra is.

A cég történetét Szigeti Tamás – az alapító Szigeti Tibor János fia, aki pályázatok írásával foglalkozik – elevenítette fel. Mint elmondta, a jelenlegi vidékfejlesztési programban több beruházás jellegű pályázatot valósítottak meg, közel 200 millió forint értékben, mintegy 80 millió forint állami és uniós támogatást felhasználva. A családi vállalkozás 2012-től hazai és nemzetközi áruforgalmazást is végez.

Az avatóünnepségen Szigeti Tibor Jánost is köszöntötték az egybegyűltek a 60. születésnapja alkalmából. Mint elhangzott, a cégalapító élete régen összefonódott a gazdasággal, hiszen 18 évesen került az akkori Kalocsai Állami Gazdaság szakmár-kistényi telephelyére. A ranglétrát végigjárva, 1988-ban lett telepvezető, majd sok nehézséggel megküzdve sikerült privatizálni és talpra állítani a főként tejtermeléssel és növénytermesztéssel foglalkozó családi gazdaságot.