Véglegessé vált Baja gazdasági programja

A bizonytalan tényezők egyike a járványhelyzet, aminek gazdasági következményeit ma még aligha lehet pontosan látni, a másik pedig az, hogy az Európai Uniónak nem született meg a következő fejlesztési időszakra szóló költségvetése. Nem cél az előző évekre szóló program részletes értékelése, a fejlesztésátalakítási lépések továbbvitele célszerű, szögezi le a program. Ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a 2014–2020-as időszakban a munkahelyteremtő beruházások ösztönzése felemásra sikeredett, a világgazdasági konjunktúra ellenére sem volt tömeges beruházás a térségben. Több ciklus óta kormányzati ígéret a Sükösd, Érsekcsanád, Baja elkerülőutak és a határútszakaszok fejlesztése. A mezőgazdaságban pedig a remek adottságú földek néhány száz ember megélhetését biztosítják.

A dokumentum helyzetértékelésének sarokköve, hogy Baja lélekszáma az év elejére 36 ezer alá csökkent, a korösszetételben negatív folyamat érzékelhető, az elöregedő helyi társadalomban növekszik a 60 év fölöttiek aránya. Ebben a helyzetben a gazdasági program legfőbb kihívásaként a lélekszám csökkenésének megállítását, az elvándorlás visszaszorítását jelölték meg. Mert igaz ugyan, hogy a térség foglalkoztatási adatai kedvező képet mutatnak, ám ebben a statisztikai mutatóban az elvándorlás és nem a munkahelyteremtés játszott nagy szerepet. A térség gazdasági súlyát a kereskedelmi, élelmiszer-, illetve építőipari vállalkozások adják.

A recesszió várható mélységéről, tartósságáról csupán óvatos előrejelzések vannak, pontos ismeretek nem állnak rendelkezésre. További bizonytalanság, hogy az EU-nak még nincs költségvetése, így a fejlesztési források sem ismertek, ezért a biztonságos minimum elv alapján készült a program, fogalmaztak a dokumentum készítői.

A programban tervezett fejlesztések megvalósítása során elsődleges szempontként említik, hogy azok már középtávon is a foglalkoztatást erősítsék.

Az integrált szemlélet alapján pedig azt várják el, hogy az önkormányzati vállalkozások ne az adófizető gazdálkodókkal versenyezzenek, csak olyan területen vállalkozzon a város, amiben speciális tudása, felhatalmazása és erőforrása van. További fontos szempont a lakossági igények folyamatos monitorozása, a fenntarthatóság és költségvetési egyensúly szem előtt tartása.

A célok között első helyen áll a Kincses Bácska felélesztésének vágya, amiben segíthet a vidék várható felértékelődése, az élelmiszer-gazdaság jelentőségének növekedése. Viszont problémaként említi az anyag az innovációs törekvések eredménytelenségét. Ezért olyan fórumok létrehozását szorgalmazzák, ahol a tudás és a termelés szereplői rendszeresen találkozva hathatnak egymásra. Ilyen példaként említik a 2019 őszén létrejött vállalkozók Duna Clubját, illetve az idén januárban indult Senior Clubot. Lehetőségek között változatlanul szerepel a turizmus, ezen a téren továbbra is az évi 10–15 ezer turista által a városban töltött 2–3 napot szeretnék többre növelni. Erre a tematikus programokkal, a kishajó-turizmusba való aktív bekapcsolódással, a gemenci lehetőségek jobb hasznosításával látnak esélyt. A Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget további komoly adottságokat jelentenek a város számára. A természeti kincsek mellett Baja kulturális kínálata és a vallási turizmus szintén vonzerővel bíró érték.

A kis tervek is sokba kerülnek

A mindennapokat érintő feladatok között szerepel az út-, kerékpárút- és járdaépítés, valamint felújítás, továbbá az ivóvízrendszer állapotának javítása. Utóbbiról az ivóvízminőség-javító program által okozott károk helyreállítása kapcsán leszögezi a dokumentum, hogy az csak jelentős felújítással lehetséges, keresni kell a módját legalább a helyzet lokális javításának.