Beérett ugyan a hazai hagyma, de drága marad

A jelek szerint a hazai hagymatermesztők mindeddig nem tudtak az import fölébe kerekedni. Terményük ugyanis idén már januárban teljesen elfogyott, onnantól kezdve pedig a külhoni hagymával kénytelen beérni a vásárlóközönség. Mivel a múlt évben Európa-szerte alacsony volt a vöröshagyma hozama, tavasszal több mint kétszeres fizetséget kértek érte a piacokon az egy évvel korábbihoz képest. Az utóbbi hetekben az itthoni termény megjelenésével olcsóbb lett ugyan a hagymapiac, de úgy néz ki, az árak a korábbi évekhez képest a jövőben magasabb tartományban mozognak majd. Az utóbbi állítás a kereskedőktől származik, a piaci mozgásokat jól ismerik, nem biztatják vevőiket kedvező hírekkel.

– Akik rendszeresen járják a zöldség-gyümölcs piacokat, főleg az utóbbi egy-két évben szembesülhettek az árak jelentősebb emelkedésével. A drágulás minden terményre jellemző, s a tendenciát, úgy tűnik, nem fordítják meg a bőségesebb hozamok sem. A termesztési költségek ugyanis jelentősen megemelkedtek, döntően ez utóbbi tényező szabja meg, mit mennyiért adnak a piacokon. Úgy tudom, például idén a hazai vöröshagyma öntözéses művelésben megadja, amit elvártak tőle, bőven termett, de attól még valószínűleg nem fog a régi szintre esni az ára, épp az említett ráfordítások emelkedése miatt – vázolta a zöldség­piaci kilátásokat Koncz Gyuláné nagykőrösi kereskedő.

Természetesen a termelési költségek mellett más tényezők, kereslet-kínálat, kereskedelmi számítások is befolyásolják a terménypiaci árak alakulását. A vöröshagyma terén is akkor látnánk tisztábban a képet, ha nagyjából az önellátó szint körül mozogna a termesztése. De attól még messze vagyunk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves fogyasztásnak jelenleg csak mintegy 50–60 százalékát lehetséges a hazaiból ellátni. De a hagymaágazat nem is erőlködik a bővüléssel, hiszen a nagy hagymatermesztők, a lengyelek, osztrákok, németek, hollandok terményeivel kell versenyezniük és bizony, régóta alulmaradnak. Amennyiben eme vetélytársak kevesebb portékával lennének nálunk jelen, feltehetően sokat javulnának az itthoni hagymások kilátásai. Többek közt a Bács-Kiskun megyei gazdálkodók pozíciója erősödne, hiszen ők együttesen országos viszonylatban jelenleg is másodikak a vöröshagyma-termesztés mennyiségét illetően, évi 11–12 ezer tonnával. Ez a volumen messze nem a csúcs a megyében, két évtizeddel ezelőtt dupláját produkálták.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei is azon vannak, hogy használjuk ki a honi tartalékokat. Ezért 2017-ben úgynevezett hagymamunkacsoportot hoztak létre a termelés hatékonyabbá tétele és a piacszervezés elősegítésére. Ennek érdekében szorgalmazzák a kereskedőkkel a megállapodást arra vonatkozóan, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor csakis azt forgalmazzák. Természetesen a hazai hagyma akkor tud igazán ellenállni az importnak, ha minőségben, tartósságban is az élvonalba kerül.

Az áttelelő hagyma sokat segíthetne

A vöröshagyma üzemgazdaságához értők úgy látják: az áttelelő hagyma termesztésével növelhető a hazai áru aránya. A technológiában átfogó fejlesztések szükségesek, a betakarítás, növényvédelem, a gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és az öntözés modernizálása. Továbbá fontos a tárolóhelyek építése azért, hogy tavaszig tarthassa magát a piacokon a hazai hagyma.