Elvész a korábban jól fizető mák haszna a Homokhátságon

Február a tavaszi mák vetésének ideje, ám a szántóföldeket művelők közül korántsem terveznek vele annyian, mint akár 20–30 évvel ezelőtt. Bács-Kiskun megyében, az ország első számú máktermesztő körzetében is egyre inkább a kiskerti parcellákra szorul ez a növény. Üzemgazdasági szempontból nem tűnik indokoltnak a mellőzése, hiszen a ráfordítást és az árbevételt összevetve, a belőle származó nyereség a mai felvásárlási árakon hektáronként elérheti akár a 10 tonna kukorica által adott jövedelmet. Feltéve természetesen azt, hogy a gazda ért a mákhoz és az időjárás is a veteménye kedvében jár. Az előbbi feltétel többé-kevésbé rendelkezésre áll, hiszen termesztését illetően, főleg a Homokhátságon, sok tapasztalat gyűlt össze róla. A természeti környezet változását azonban semmilyen szakértelem nem képes ellensúlyozni.

– Családunk 6 éve felhagyott a mákkal, mert meglehetősen kockázatossá vált a termesztése. Felborult az időjárási rend, amely egykoron, ha nem is minden évben egyformán, de hosszabb távon megteremtette a feltételeket a vegetációhoz és ily módon a kedvező terméshez. Újabban azt látjuk, hogy például a korai kukoricafajták még a száraz nyarakon is jobban fizetnek a mákhoz képest, amely pedig összességében csak feleannyi csapadékot igényel, mint a tengeri. Ha kicsit késik az eső, nincs nagy gond, ellenben a mák, ha nem kapja meg tőrózsás állapotában a kellő vizet, elvész a termése. Mondhatom még egyebek közt a homokverést, ami szintén gyakoribb rizikó az újkori máktermesztésben – sorolta Fehér András Kiskunfélegyházán.

A statisztikai adatok szerint az ipari mákot 10 ezer, az érkezésit 2 ezer hektáron termesztik országosan, az összes terület körülbelül ötödrésze fekszik Bács-Kiskun megyében. Az ágazat mérete folyamatosan csökken, hiszen a máktermesztés bizonytalanabb tervezhetősége üzemgazdasági megítélését is átértékeli. A jövedelmezőségéről adott jelenleg is kedvező megállapítások változatlan, hosszú távon viszonylag stabil éghajlati, időjárási viszonyok mellett lennének igazak. A valóság az, hogy a mák, legalábbis az étkezési, beszorult az öntözhető és egyéb feltételek kialakításához alkalmasabb kisüzemi területekre. Ez az irány azonban nem kedvező, hiszen a mák jövedelmezősége a jól gépesített nagy felületeken lehet optimális. Az étkezési mák esetében a hektáronkénti 600–700 kiló átlag szemtermése valóban felveszi a versenyt más szántóföldiekkel. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelenleg tonnánként 1,5 millió forint nagybani felvásárlási árat jelez. Ilyen formán, ha jól terem, bőven visszaadja a hektáronkénti 500 ezer forint ráfordítást.

Szigorúak a szabályok

A mák fontos élelmiszer- és gyógynövénynek számít Magyarországon, azonban szigorúan szabályozott a termesztése. Saját részre 499 négyzetméterig termelhető alacsony ópiumtartalmú mák, melynek ópiumtartalma nem haladja meg a 0,06 százalékot. Ötszáz négyzetméter felett és 0,06 százalékot meghaladó ópium­tartalmú fajta esetén (ipari mák) mindenki köteles bejelenteni és engedélyt kérelmezni a termesztéséhez a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). Élelmezési és díszítőmák célú értékesítés esetén a Nébihtől is.