Megjelent Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza moldvai csángó lemeze

„A nyolcvanas évek legvégén Szegeden utcazenéltem mint kezdő dudás, amikor Révész Róbert fotóművész meghallott és azt mondta, nekem el kell mennem a vajdasági Temerinbe, a táncházba. Így is lett, ott zenéltek Fábri Gézáék. Ettől kezdve rendszeresen jártunk a Vajdaságba, és Gézával megszületett egy duó produkciónk, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is létezik” – idézte fel Szokolay Dongó Balázs az MTI-nek adott interjúban.

Mint elmondta, a most megjelent Mikor megyek hazafelé című CD az első közös lemezük. A felvételek még 2017-2018-ban zajlottak Dongó szülővárosában, a Békés megyei Tótkomlóson, a muzsikus parasztházában. Az anyagon utóbb sokat „molyoltak”, végül a Fonó Buda Zeneház adta ki.

Az albumon Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szopránszaxofonon játszik, Fábri Géza kobozon, emellett énekel. A tíz darabból kilenc moldvai csángó települések (Magyarfalu, Klézse, Lészped, Lujzikalagor, Pusztina) dalkincséből ered. Van közöttük olyan (a Búzaszemet szed a galamb), amelynek egy változata Kanalas Éva és Fábri Géza 1994-es kazettáján is hallható – azon az anyagon Dongó is közreműködött tilinkón.

„A CD dalai alapvetően Géza népdalfeldolgozásai, persze néhány ötletem nekem is volt. A Búzaszemet szed a galambra például született egy furulyaszólam, és általában az volt a munkamódszer, hogy az ő átirataira rápakoltam a hangszeres improvizációkat. Jó ideje annak, hogy elmerültem a moldvai zenében, korábban Bolya Mátyás kobzossal alkotott duónkban is meghatározó volt ez” – fejtette ki a zenész.

Kiemelte: a népzene saját megfogalmazása elsősorban azt jelenti számára, hogy a népdal egy újabb gondolatot, furcsa szólamot hoz neki elő, amelyet hozzátársít a kiindulási alaphoz.

„Nem hiszek a műfajok kevergetésében. Egyetlen mércém van: a katarzis”

- mondta.

A lemezt a tervek szerint először május 22-én Jászberényben fogják eljátszani koncerten, a járványhelyzet miatt még nem tudni, élő közönség előtt vagy stream keretében.

„Egyéb munkáim között a Corpus Harsona Quartettel készülünk új anyaggal, Kónya István lantművésszel pedig középkori és reneszánsz dallamok átiratain dolgozunk” – mondta végül Szokolay Dongó Balázs az MTI-nek.

A számos fúvós hangszeren játszó muzsikus évtizedek óta a hazai népzenei színtér kiemelkedő szereplője. Általában háttérember, számos együttes, projekt (Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, Vízöntő, Makám, Both Miklós Folkside, Palya Bea) nélkülözhetetlen alkotóeleme. Szólóban csak néhány anyaga jelent meg eddig: a Hangok a múlt századból (1999), a Szokolay Dongó Balázs (2002), a Privát népzene (2014), a Bolya Mátyással közös KindofLute (2011) és Tánclánc (2014), valamint a Kubinyi Júliával és Zimber Ferenccel együtt készített Rustico (2018).

Fábri Géza (1953) a vajdasági táncházmozgalom egyik elindítója. Alapító tagja volt a Hívogató együttesnek, játszott a Vízöntőben, a Mentés Másként Trióban, a Vágtázó Csodaszarvasban. Érdeklődése a nyolcvanas évek közepétől fordult az eredeti kobzos muzsika irányába. Több kazettát készített Kanalas Éva énekessel, két évtizede dolgozik együtt Ivánovics Tünde énekessel.