Szijjártó: nem szabad összekeverni az ideológiai-politikai kérdéseket a gazdasági együttműködéssel (videó)

A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülésre érkezve arról számolt be újságíróknak, hogy politikai eljárásként tekint a beruházások átvilágítására vonatkozó tervekre.   

Ennek kapcsán pedig azt sérelmezte, hogy számos ellenséges nyilatkozat hangzik el mostanában a kínai beruházásokkal összefüggésben, ezek azonban megalapozatlanok.   

„Úgy érzem, hogy időnként ezt eszközként használják azok a tagállamok, amelyek nem versenyképesek eléggé a beruházásokért folytatott versenyben” – fogalmazott.   

Leszögezte, hogy 

Majd kifejtette, hazánk továbbra is bízik abban, hogy vissza lehet térni az észszerű, kölcsönös tiszteletre alapozott kelet-nyugati gazdasági együttműködéshez.   

Szavai szerint ez nagyon fontos alapja lenne a globális gazdasági fejlődésnek, amit a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált Magyarország példája is jól mutat. 

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ugyan Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb gazdaságai közé, de a világ egyik legnyitottabb gazdasága a magyar, az export bruttó hazai terméken (GDP) belüli aránya 80-85 százalék körül van, így a kormánynak abszolút érdeke a globális szabadkereskedelem működése.   

Rámutatott, hogy ezen a téren hatalmas biztonsági és politikai kihívásokkal kell szembenézni jelenleg, ezért a hajózás szabadságát fenn kell tartani világszerte, illetve nem szabad összekeverni az ideológiai és politikai kérdéseket a gazdasági-kereskedelmi együttműködéssel.   

A miniszter egy másik kérdésre reagálva arra emlékeztetett, hogy a kormány betiltotta az ukrán gabona és egyes más agráráruk importját, és ezt fenn is kívánják tartani a hazai piac megóvása érdekében.   

Aláhúzta: vissza kellene térni az eredeti megegyezéshez, amely az ukrán gabona szállítási útvonalainak a biztosításáról szólt, ugyanis a szomszédos országból származó mezőgazdasági termékek elárasztották a közép-európai piacokat, ami teljes mértékben ellentétes a korábbi megállapodásban foglaltakkal. 

Tudatta azt is, hogy a tranzit továbbra is lehetséges, még jelentős beruházásokat is végrehajtott a kormány annak érdekében, hogy az ukrán gabona Magyarországon keresztül eljuthasson azon államokba, amelyekben igazán nagy szükség van rá.   

„Tehát a tranzit rendben van, az import nem” – összegzett.

A nyugat-európaiak jogi köntösbe bújtatott támadásokkal próbálják gyengíteni Közép-Európa versenyelőnyét

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a nyugat-európaiak jogi, politikai köntösbe bújtatott támadásokkal próbálják gyengíteni Közép-Európa versenyelőnyét, mert irigylik a térség országainak sikereit a keleti beruházások vonzásában.

Jelezte: Magyarország határozottan pártolja azt, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a következő ülésén elfogadja a globális beruházáskönnyítési egyezményt, amely segítséget jelenthet a beruházások szabad áramlását gyakran akadályozó politikai és ideológiai akadályok felszámolásában – közölte.

Ezen fenyegetésekről szólva sérelmezte, hogy egyre többször kerül szóba a kockázatmentesítés, vagyis a keleti és a nyugati, pontosabban a kínai és az európai gazdaság szétválasztása. „Mi ezt egy, az európai gazdasági érdekekkel teljes mértékben ellentétes, észszerűtlen és Európa számára káros, mesterséges politikai beavatkozásnak tartjuk” – fogalmazott.   

„Ezeket a politikai-ideológiai támadásokat, akadályokat egyes nyugat-európai országok Brüsszel segítségével jogi köntösbe akarják bújtatni, és egyfajta biztonsági átvilágításnak akarják alávetni az Európába Keletről, Kínából érkező beruházásokat” – figyelmeztetett.   

– hangsúlyozta.   

„Voltak a múltban olyan politikai rendszerek, amelyek mesterségesen avatkoztak be a gazdaságba (.) Mi nem szeretnénk, ha ilyen kommunisztikus elvek jönnének vissza az európai gazdaságpolitikába” – tette hozzá.   

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a következő évtized Európában a keleti beruházások évtizede lesz, ezt a magyar adatok is bizonyítják, amelyek szerint az utóbbi négy évben rendre Dél-Koreából vagy Kínából érkezett a legtöbb beruházás, míg korábban Németország és az Egyesült Államok állt az első helyen.   

Rámutatott, hogy ez globális jelenség, mivel tizenöt évvel ezelőtt a világban végrehajtott beruházások 80 százalékát nyugati, míg 20 százalékát keleti tőkéből finanszírozták, de mára ez az arány megfordult, és Európában is elképesztő verseny zajlik a keleti beruházásokért.   

– jelentette ki.   

„És az látszik, hogy a nyugat-európaiak irigylik ezen sikereket, és mivel versenyképesség szempontjából nem tudnak fölénk nőni a beruházások vonzása tekintetében, ezért próbálják különböző politikai, jogi, ideológiai köntösbe bújtatott támadásokkal ezt a versenyelőnyünket csökkenteni” – figyelmeztetett.   

„Mi ezt visszautasítjuk, és továbbra is az eurázsiai együttműködés erősítése mellett szállunk síkra, mert azt látni kell, hogy Kelet és Nyugat civilizált gazdasági együttműködésének Magyarország a nyertese” – folytatta.   

A miniszter ennek alátámasztására emlékeztetett, hogy a globális autóipari forradalom gyakorlatilag a német-kínai együttműködésen alapszik, és ennek Magyarország lett az európai találkozási pontja.   

– tudatta.   

Illetve hangsúlyozta, hogy a jövő európai gazdasága is az elektromos autóiparra épül, ezért különösen lényeges, hogy a kontinensen Németországon kívül egyedül hazánkban van jelen gyárral mind a három német prémium autómárka, ráadásul a világ legnagyobb elektromos autógyártója, a kínai BYD is gyárat épít, miközben a tíz vezető akkumulátorgyártó közül már öt elkötelezte magát Magyarország mellett.   

„Így a magyar gazdaság olyan rendkívül szűk körű elitklubnak lett tagja a világban, amely a biztosítékát jelenti annak, hogy a magyar gazdaság a következő időszakban is növekedési pályán fog tudni maradni” – összegzett.

„A nemzetközi közösségnek fontos feladata rendet tartani a világ tengerein”

A nemzetközi közösségnek fontos feladata rendet tartani a világ tengerein, így biztosítani kell a szabad hajózás és kereskedelem lehetőségét, de oly módon, hogy ez ne okozza a problémát kiváltó biztonsági fenyegetés eszkalációját – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Egyfelől politikai-ideológiai jellegű kihívásokról, másfelől pedig biztonsági fenyegetésekről beszélt, és kifejtette, hogy a kormány fontosnak tartja a fellépést mindkettővel szemben.   

„A biztonsági fenyegetések főleg a kereskedelem szabadságát veszélyeztetik, míg a politikai- ideológiai fenyegetések a beruházások szabad áramlását” – mutatott rá.   

Szijjártó Péter először a biztonsági fenyegetéseket érintette, főként azt, hogy a tengeri kereskedelem szabadsága veszélynek van kitéve a Vörös-tengeren, ami jól mutatja a sérülékenységet, hogy fegyveres konfliktusok a világ bármely pontján könnyen meg tudják bénítani a globális ellátási láncokat.   

„Ezért világossá kell tenni, hogy a világ tengerein rendet kell tartani. A világ tengerein biztosítani kell a szabad hajózás és a szabad kereskedelem lehetőségét a nemzetközi jogszabályokkal összhangban. De arra is figyelni kell, hogy ez a rendtartás vagy rendteremtés ne okozza a problémát kiváltó biztonsági fenyegetés eszkalációját, mert akkor ördögi körbe kerülünk bele” – jelentette ki.   

– fűzte hozzá.   

A miniszter hangsúlyozta, hogy a vörös-tengeri helyzet, s ennek nyomán a keletről érkező áruk európai szállításának késedelme is jól demonstrálja az egymásra utaltságot, ugyanis ez a kontinens gazdaságára is negatív hatással van, gyárak ideiglenes bezárásához, munkahelyek veszélyeztetéséhez vezethet. 

Majd ezzel összefüggésben kritikus fontosságúnak nevezte az eurázsiai kereskedelmi együttműködést az európai gazdaság számára.   

„Ezért a Kelet és Nyugat együttműködését akadályozó politikai megközelítések sokkal veszélyesebbek, mint ami most zajlik a Vörös-tengeren” – vélekedett. 

„A vörös-tengeri problémát meg fogják oldani azok, akik elég erősek hozzá. De ha politikai eszközökkel hosszú távon próbálják a kelet-nyugati együttműködést szétzilálni, akkor annak hosszú távú negatív következményei lesznek” – mondta.