Szilvia nemrég még eltúlzottnak tartotta a veszélyt – Szüleit egy nap különbséggel ragadta el a vírus

Szilvia elismeri, hogy korábban túlzásnak tartotta a maszk folyamatos viselését, az emberek félelmét, most azonban sajnos saját bőrén tapasztalja meg a valóságot.

Egy hete veszítette el édesapját, a 75 éves Ferencet és édesanyját, a 73 éves Jolikát – mesélte könnyeivel küszködve az elmúlt hetek kálváriáját a hatvani kórház koronavírus-osztályán lábadozva az asszony a Borsnak.

Hasonló tünetek

„Mindannyian megkaptuk az influenza elleni védőoltást, így amikor édesapám rosszul érezte magát, arra gondoltunk, a vakcina dolgozik benne

– fogott bele a család tragikus történetébe Szilvia, aki egy fedél alatt élt a szüleivel.

– Két nap múlva édesanyám is hasonló tünetekre panaszkodott – láz, végtagfájdalom, torokfájás –, és édesapám állapota is romlott, már alig tudott enni, fájt mindene. Újabb két nap múlva nálam az összes Covid-tünet jelentkezett, így anyukám értesítette a háziorvost, aki PCR-tesztet kért” – emlékezett vissza Szilvia.

A mintavételt követően Ferenc állapota olyan súlyossá vált, hogy azonnal mentőt kellett hívni.

A mentőben beigazolódott a Covid-gyanú, akkor Ferenc már komoly légszomjjal küzdött, így azonnal kórházba szállították. Nem akart menni, attól félt, nem jut már ki onnan. Másnap reggel újabb szirénázó mentő jött, Szilviát és az édesanyját is bevitték.

„Anyu is elment”

Ferencet a kórház második emeletén kezelték, ott, ahol a súlyosabb eseteket látják el.

„Apu először oxigénmaszkot kapott, ekkor még beszéltünk is telefonon. Azt mondta, jobban van. Sajnos ekkor hallhattam utoljára a hangját – fakadt könnyekre Szilvia.

– Miközben aput gépre tették, anyunak is súlyosbodott az állapota, így őt is felvitték a második emeletre, ahol azonnal lélegeztetőgépre került. Ami ezek után jött, azt senkinek nem kívánom.

Mivel a nővérem tartotta a kapcsolatot az orvosokkal, ő értesített róla, hogy édesapám elhunyt. Még fel sem ocsúdtam, amikor másnap újabb telefont kaptam: anyu is elment” – mondta megtörten Szilvia, aki több napra olyan sokkos állapotba került, hogy nem tudtak vele beszélni a testvérei.

Lassú a gyógyulás

Szilvia már három hete pozitív, kedden kezdett el végre kicsit jobban lenni.

„Végre elmúltak a rettenetes kínjaim, a hát- és fejfájásom, az égő érzés a mellkasban, a zihálás, érzem, hogy lábra fogok állni! Hosszú lesz az út úgy a testi, mint a lelki felépülésig, de szerencsés vagyok, mert fantasztikus testvéreim vannak, akik mindenben segítenek.”

Szilvia azért osztotta meg az országgal a család fájdalmát, hogy megmutassa, mire képes a koronavírus.

„Betartottuk az alapvető szabályokat, de én nem hittem benne, hogy ez az alattomos vírus bekerülhet a családba. Kérek mindenkit, hogy tegyen meg mindent mások és a saját védelme érdekében!”