Trójai falóként küzd a vér-agy gáton a magyar nanokapszula

Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó gyógyszermolekulákat tartalmazó nanomedicinás kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai fejlesztettek ki.

Az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák, fájdalomcsillapítók célzott nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életére lehet pozitív hatással. A szabadalmaztatás alatt álló fejlesztéshez most partnert keres a Szegedi Egyetem.

Mint egy trójai faló, úgy csapja be és csempészi át a speciális nanokapszulás csomagolás a hatóanyagot a vér-agy gáton.

Ez a szorosan kapcsolódó sejtekből álló hálózat ugyanis zárókapuként működik, és számos anyag bejutását, így a mérgezők mellett a gyógyító molekulákét eljutását is lehetetlenné teszi az agy területére.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet emeritus professzora, Dékány Imre által kifejlesztett gyógyszerhordozó anyag viszont kicselezi a természet biológiai védekező rendszerét.

Nanokapszula: a hatóanyag-továbbítás jövője

Ez a rendkívül pici, 100-150 nanométer átmérőjű, fehérje alapú kapszula képes megkötni a 2-10 nanométer méretű gyógyszermolekulát, egyfajta magot képezve köré, majd

a hagymához hasonlítható biopolimer héjjal, egy nagyobb molekulával még egyszer befedi, azaz a hatóanyagot „becsomagolja”, és az így juthat el a kezelendő területre,

legyen szó a milliókat kínzó migrénről, az agyvérzés utáni rehabilitációról, vagy a a sclerosis multiplexes betegek kezeléséről.

Milliók életét könnyítheti meg

Ezzel az eljárással a gyógyszermolekula fiziológiás körülmények között a nanokapszulában bezárt állapotban van, azonban ha hozzáér a sejtmembránhoz, akkor rákapcsolódik. Az ekkor kialakuló kölcsönhatás következtében lokálisan úgy adja le a hatóanyagot, hogy az főleg nem a keringési rendszerbe jut, hanem közvetlenül az agyba, így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni – fogalmazott a Széchenyi-díjas akadémikus, akinek a nanomedicinás gyógyszerhordozó anyaggal együtt 26 szabadalma és szabadalmi bejelentése van – jelenleg 4 oltalom alatt áll.

Ezek közül 8 az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság koordinálásával került bejelentésre, köztük sok – a mostani példánk is – hasznosító partnert keres.

A több mint tíz éves kutatómunka pozitív eredményét vizsgálatok igazolták, az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák, fájdalomcsillapítók nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életét tenné elviselhetőbbé.

Áttörés: eddig kezelhetetlen betegségek válnak kezelhetővé

A neurofarmakológia nagyon fontos kérdése, hogy egyes gyógyszerek mennyire tudnak átjutni a vér-agy gáton – teszi hozzá Vécsei László Széchenyi-díjas akadémikus. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika igazgatója az SZTE és az MTA Szegedi Biológiai Központ kutatócsoportjaival együttműködve több mint tíz éve keresi a választ a kérdésre.

Kutatásaik során bebizonyosodott, hogy bár a kinurénsav pozitívan képes befolyásolni több neurológiai betegség, például a migrén, a Parkinson-kór vagy a Huntington-kór kialakulását kísérletes modellekben, azonban nehezen jut be a központi idegrendszerbe, és ezzel jelentősen korlátozódik a vegyület alkalmazhatósága.

Világszerte százmilliókon segíthet a magyar fejlesztés

Ezen segíthet a kifejlesztett nanokapszula. Vécsei professzor hangsúlyozta, hogy

az országban évente közel 30-35 ezer embert ér szélütés, megközelítően 35 ezren szenvednek Parkinson-kórban, a sclerosis multiplexes betegek száma pedig eléri a 9 ezret, és másfél millióra tehető azok száma, akik migrénben szenvednek.

Tehát azok köre, akiken az új, tudományos kísérletekben is igazolt hatékonyságú nanokapszulás gyógyszertovábbítás segíthet, idehaza is nagyon széles, nem beszélve arról, ha világszintű felhasználásra kerül sor.