Egészségesebbek a felszolgálók kisbabái a dohányzási tilalom óta

A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon – derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából.

A dohányzás 2012 óta tilos a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a korábbiakhoz képest a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.

A kutatás során a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. (A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (például bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Ezek az édesanyák jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt.)

Világosan kimutatható a pozitív hatás

Az eredmények szerint a dohányzási tilalom javította az érintett anyák újszülötteinek egészségét. A jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony (2500 gramm alatti) születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett.

A becsült hatások hasonló mértékűek, mint más, kifejezetten a terhes anyákat célzó és az újszülöttek egészségi mutatóit javítani szándékozó (például amerikai, kanadai) programok során tapasztalt hatások.

Leszokásra késztet és a passzív dohányzást is csökkenti

A kutatás szerint a dohányzási tilalom bevezetése két fő mechanizmus útján javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról. Másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért a passzív dohányzás csökken. Az MTA szerint a felhasznált adatok nem adtak lehetőséget arra, hogy e két tényező jelentőségét közvetlenül megvizsgálják, ugyanakkor

nagyobb hatásokat találtak az érettségivel nem rendelkező (és a felmérések szerint nagyobb arányban dohányzó) nők újszülöttjeinél,

ami arra utal, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat.

Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti – olvasható a kutatásról szóló beszámolóban.