2019.02.16. 15:59
A horkolás nem csak azért bajos, mert zajos
Stroke, agyvérzés, infarktus, szívritmuszavarok – mind-mind bekövetkezhetnek egy súlyos, kezeletlen alvászavarral, például horkolással együtt élő embernél.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány hónappal ezelőtt önálló főcsoportba sorolta az alvásmedicinához tartozó betegségeket. Eszerint a hetedik betegségfőcsoport neve: alvás és ébrenléti zavarok – mondta a hirado.hu-nak Faludi Béla egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján működő alvásmedicina centrum vezetője.
A doktor elmondása szerint alvászavar alatt sokan pusztán a kóros horkolást, illetve annak következményeit értik, pedig az alvajárás, a kóros álmatlanság – vagy éppen aluszékonyság – is ugyanebbe a betegségcsoportba tartozik.
A cikk összegzése szerint ezzel együtt
a kóros, légzéskimaradásos horkolásnak vannak a legsúlyosabb, legtöbb érintett által megtapasztalt következményei.
Stroke, agyvérzés, infarktus, szívritmuszavarok – mind-mind bekövetkezhetnek egy súlyos, kezeletlen alvászavarral együtt élő embernél, ezért az orvoslás többi szakága, illetve azok képviselői is kezdik nagyon komolyan venni a betegséget.
Faludi Béla szerint egyre többen ismerik fel a problémát, „egyre több férfit noszogat a felesége, hogy vizsgáltassa ki magát a klinikán – bár szinte azonos gyakorisággal fordul elő alvászavar a nőknél is, főleg a menopauzát követően –, merthogy a horkolásától nem tud aludni. És ez a noszogatás jó, mert ha nálunk kiderül, hogy a horkolás nemcsak zajos, hanem kóros is, akkor adott esetben életet menthetünk egy egyszerű eszközzel” – jelentette ki a pécsi centrum vezetője.
A szűrés és a kezelés segíthet az elbutulás megelőzésében is
Egy novemberben megjelent ausztrál tanulmány szerint az obstruktív alvási apnoéban szenvedők a felső légutak kóros szűkületei miatt alvás közben időnként akár tíz másodpercet meghaladó ideig nem kapnak levegőt, vérük oxigénszintje csökken.
Ez az alvászavar összefüggést mutat az elbutulás, vagyis a demencia korai szakaszában az agyban lejátszódó szerkezeti változásokkal is
- foglalja össze a cikk.
A vizsgálatban több mint nyolcvanan vettek részt, az alanyok 51–88 év közöttiek voltak. Felmérték a memóriájukat és depresszióra utaló tüneteiket, agyukról felvételeket készítettek, megmérték a különböző agyi területek kiterjedését. Akiknek a vérében alvás idején kevés volt az oxigén, azoknak az agy bal és jobb halántéki lebenye vékonyabbnak mutatkozott. Ezek a régiók a memória működésében játszanak szerepet, és a demencia leginkább az emlékezés képességét rombolja.
A demencia gyógyíthatatlan, ezért a korai beavatkozás életbevágó. Az obstruktív alvási apnoé azonban – ahogy az Faludi Béla is hangsúlyozta a hirado.hu-nak – kezelhető.
Borítókép: illusztráció