2022.09.05. 09:44
Huszonöt éve halt meg Teréz anya
Kalkuttai Szent Teréz Nobel-békedíjas apáca, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítója 1997. szeptember 5-én halt meg.
Apácák imádkoznak Teréz anya sírjánál a Szeretet Misszionáriusainak kolkatai rendházában
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Pijal Adhikari
A Török Birodalomhoz tartozó Szkopjéban 1910. augusztus 27-én (egyes források szerint 26-án) született, Agnes Gonxha Bojaxhiu néven – ő maga augusztus 27-ét, megkeresztelésének napját tekintette igazi születésnapjának. Szülei szegény albán parasztok voltak, apját nyolcévesen veszítette el. Tizenkét évesen szólította fel egy belső hang a szükséget szenvedők megsegítésére, s tizennyolc évesen lépett be a Loreto Nővérek Rendjébe Írországban, ahová azért ment, hogy a misszionáriusi munkához megtanuljon angolul. Teréz nővért – nevét Lisieux-i Szent Teréz után kapta – a rend 1929 elején Indiába küldte, ahol tizennyolc éven át tanított egy kalkuttai katolikus leányiskolában. Az utolsó rendi fogadalmat 1937-ben tette le, ettől kezdve Teréz anyának hívták.
Egy vonatút alatt 1946-ban hallotta meg a jézusi hívást, hogy a szegények legszegényebbjei között szolgálja őt. Kérésére a rendje elbocsátotta, s ő 1948. augusztus 17-én, első alkalommal magára öltve kék csíkkal ellátott fehér száriját, kilépett a zárda kapuján. Kitanulta az ápolónői munkát, s Kalkutta nyomornegyedét járva elkezdte összeszedni, ápolni, tanítani az utcán élő embereket, 1949-ben felvette az indiai állampolgárságot.
A Szeretet Misszionáriusai irgalmasrendet 1950. október 7-én alapította meg, a rend 1965 óta a pápa közvetlen irányítása alá tartozik.
Tagjai nem dolgozhatnak a gazdagokért, és nem fogadhatnak el fizetséget, minden bevételük adományból származik. A "szegények angyala" által alapított rend keretében ma már mintegy ötezer nővér dolgozik a világ 150 országában.
Fotós: Dzsagadis NV / Forrás: MTI/EPA
Teréz anya azt a célt tűzte maga elé, hogy szeretetet és gondoskodást nyújtson azoknak, akikkel senki nem törődik. 1952-ben megalapította a Nirmal Hriday (Tiszta Szív) menedékhelyet a haldokló nyomorgóknak és nélkülözőknek. Egyre több önkéntes segítette a munkáját, a kalkuttai egyházi szervezetek, városi hivatalok anyagilag támogatták. Kórházat hozott létre a súlyos betegek számára, otthont alapított az elhagyott, rosszul táplált, testileg-lelkileg sérült gyermekeknek. Gyógyította a betegeket, istápolta a leprásokat, miközben fáradhatatlanul járta a világot. Magyarországra 1986-ban és 1989-ben látogatott.
Rendje egyre több országban létesített alapítványokat, kórházakat, szociális otthonokat, Magyarországon 1989 óta dolgoznak. Teréz anya keresztény hitben fogant, a szeretetet hirdető életfilozófiája a legkülönbözőbb vallási felekezetek körében talált követőkre.
Csak a halála után derült ki levelezéséből, hogy élete bizonyos szakaszaiban kétségek gyötörték, kételkedett abban, hogy Isten akarja-e őt, "Isten visszahúzódásától" félt.
Forrás: Wikipedia
A törékeny asszony pártfogoltjai érdekében rendkívül határozott tudott lenni. Amikor a Vatikánban fogadta a pápa, arra kérte az egyházfőt, hogy a Szentszék javainak egy részét a szegények között ossza fel, a tőle kapott gépkocsit elárverezte, s a pénzt jótékony célra fordította.
Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el: 1979-ben hatodik nőként ítélték neki a Nobel-békedíjat a szegények és nélkülözők, a betegek és árvák között végzett emberbaráti tevékenységéért. 1971-ben VI. Pál pápától megkapta a XXIII. János-békedíjat, 1972-ben elsőként kapta meg a Templeton-díjat, ugyanabban az évben a Nehru-díjat, 1980-ban India legnagyobb polgári kitüntetését, a Bharat Ratna díjat, 1985-ben Ronald Reagan amerikai elnöktől a Szabadság Érdemérmet vehette át.
Teréz anya a Nobel-békedíj átvételekor:
Díszdoktora volt a római Szent Szív Katolikus Egyetemnek és a louvaini Katolikus Egyetemnek, 1982-ben Assisi város díszpolgára lett. 1992-ben albán állampolgárságot és diplomáciai útlevelet kapott, s az UNESCO díjával tüntették ki, 1996-ban tiszteletbeli állampolgárává fogadta az Egyesült Államok - ebben a megtiszteltetésben előtte csak Sir Winston Churchill és Raoul Wallenberg részesült.
A szegények és elesettek gyámolítója 1997. szeptember 5-én Kalkuttában halt meg, az indiai állam által rendezett búcsúztatásán egymillió ember vett részt. Már halála után két héttel felállították szobrát rendjének háza előtt, szülővárosában 2009-ben emlékháza nyílt, életét több film és musical is feldolgozta. A világban több katolikus templom őrzi nevét, Budapest XII. kerületében a róla elnevezett téren 2014-ben avatták fel szobrát. Nevét viseli a tiranai repülőtér és az egyik legmagasabb albán állami kitüntetés, Albániában szentté avatásának napja nemzeti ünnep.
A már életében szentként tisztelt Teréz anyát a katolikus egyház modern kori történetében példátlan gyorsasággal avatták boldoggá, az eljárás már halála után három évvel elkezdődött, noha a kánonjog öt évet ír elő. Miután az ehhez szükséges csodaként elismerték egy bengáli asszony rákbetegségből való felgyógyulását, II. János Pál pápa 2003. október 19-én boldoggá avatta, ünnepének halála napját, szeptember 5-ét jelölték ki. Az ENSZ Közgyűlése magyar kezdeményezésre 2012 decemberében Teréz anya halálának napját, szeptember 5-ét a jótékonyság világnapjává nyilvánította.
Fotós: L'Osservatore Romano / Forrás: MTI/EPA
Ferenc pápa 2015 decemberében hagyta jóvá az illetékes vatikáni kongregáció döntését Teréz anya szentté avatásáról, miután a testület elismerte a közbenjárására történt második csodát is – 2008-ban egy halálos betegségben szenvedő brazíliai mérnök csodálatos módon meggyógyult, miután felesége Teréz anya közbenjárásáért imádkozott. Ferenc pápa 2016. szeptember 4-én avatta szentté Teréz anyát a vatikáni Szent Péter téren, a szertartás az irgalmasság rendkívüli szentévének egyik legnagyobb tömegeseménye volt. A következő évben a katolikus egyház Xavéri Szent Ferenc mellett Teréz anyát is Kalkutta védőszentjének nyilvánította.
