Salamon király lehetett az első hajómágnás

A bölcsessége miatt legendás Salamon király személye a Biblia egyik nagy megoldatlan rejtélye: régészek küzdöttek, hogy létezésére meggyőző bizonyítékot találjanak, de hiába. A Jeruzsálemben 3000 éve épült csodás palota és a templom, melyet neki tulajdonítanak, nem tartalmazza a maradványait, sem feliratokat, melyek róla szólnának.

Sean Kingsley brit tengeri régész azonban jelentős számú bizonyítékot gyűjtött össze, melyek szerint Salamon nemcsak hogy hús-vér uralkodó, de

a világ első hajómágnása is volt, aki föníciai szövetségeseivel hajttatta végre a hosszú tengeri utakat.

Kingsley több mint 10 éve kutatja a Salamon-rejtélyt. Vizsgálódását kiterjesztette a Szentföldön túlra, a Földközi-tengeren nyugat felé egészen Szardíniáig és a mai Spanyolországig, és

régészeti leletekkel igazolta Salamon és Hirám föníciai (türoszi) király Bibliában említett kapcsolatát:

Hirám annyi cédrusfával és arannyal látta el Salamont, amennyit kívánt.

Hasonló méretű tengeri régészeti munkát korábban senki sem végzett – idézte Kingsley-t a Guardian. A világ régészetileg legtöbbet kutatott városa, Jeruzsálem szent talaját száz éve vizsgálják, de nem találtak olyasmit, ami a Királyok könyve vagy a Krónikák könyve elbeszéléseihez illett volna.

A tengeri régész Mezquitillatól Málagáig végigkutatta az andalúz kikötővárosokat, megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre a félsziget belseje felé fekvő

hatalmas ókori bánya, az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket termelő Rio Tinto területét, és felfedezte, hogy régi térképek és történelmi beszámolók a helyet Salamon hegyeként említik.

Egy 17. századi beszámoló szerint a Salamon hegyét korábban Salamon kastélyának nevezték, egy másik olyan emberekről beszél, „akiket Salamon király aranyért és ezüstért küldött oda”.

A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley szerint pedig

az izotópelemzés kimutatta, hogy az Izraelben kiásott ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak.

Huelvai ásatások nemrég izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló bizonyítékokat tártak fel, köztük elefántcsontot, edényeket és kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok legkorábban Kr. e. 930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és

Kingsley szerint a bibliai Társis városának leginkább Huelva felel meg.

A régész, aki több mint 350 hajóroncsot tanulmányozott az elmúlt 30 évben, eredményeit a Wreckwatch magazine című, tengeri régészettel foglalkozó szaklap új számában teszi közzé.

Salamonról úgy vélik, ő építette az első templomot a Templomhegyen. Kingsley azt írja, minden, amit a történészek az épületről tudnak, mind a Bibliából ered.

– Városok, paloták és templomok építése nem volt olcsó.

A hosszú hajóutak arany, ezüst, drágakövek és márvány özönét szállították a királyi udvarba

– magyarázta Kingsley.

– A Dél-Spanyolroszágban előkerült leletek vitathatatlanok: a közel-keleti hajók akkora utakat tettek meg Krisztus előtt 900 körül, mintha ma a Hold túlsó oldalára utaznának – tette hozzá.

Kingsley-nek úgy tűnt, Salamon a tengeri utak tervezésének bölcse is volt, Jeruzsálemből finanszírozta a hajózást, melynek minden kockázatát a föníciai tengerészekre bízta.

Borítókép: Salamon király ábrázolása egy festett üvegablakon Bayeux-ben, Franciaországban