Lefordítja a csirkék „beszédét” a mesterséges intelligencia

A Tokiói Egyetem professzora, Adrian David Cheok vezette csapat olyan rendszert dolgozott ki, amely képes értelmezni a csirkék különböző érzelmi állapotait. A kutatók azt állítják, hogy a technológia segítségével 80%-os pontossággal hat különböző érzelmi állapotot tudnak megfejteni, beleértve az éhséget, a félelmet, a haragot, az elégedettséget, az izgatottságot és a szorongást.

Az „összetett matematikai algoritmusokban gyökerező" technológiával a csirkék folyamatosan változó hangmintázataihoz is alkalmazkodni lehet, vagyis idővel egyre jobban megfejtik a »csirkebeszédet«.

Elméletük szerint a mesterséges intelligencia közelebb hoz minket a baromfik, madarak szükségleteinek megértéséhez.

A tesztelés során 80 csirke 200 órányi hangmintáját rögzítették és elemezték. Ezután ezeket a mintákat betáplálták egy algoritmusba, s így a hangmintákat a madarak különféle „érzelmi állapotaihoz” sikerült kötni. Ezután 100 órányi új csirkehangot töltöttek fel az MI-be, és a technológia nagyrészt helyesen határozta meg a csirkék érzelmi állapotát.

„Ez nagy tudományos ugrás!” – mondta Cheok. – „Ami még csak a kezdet. Reméljük, hogy a mesterséges intelligencia technikákat más állatokhoz is adaptálhatjuk, és ha tudjuk, mit éreznek az állatok, sokkal jobb világot tervezhetünk számukra.”

„Módszertanunk élvonalbeli mesterséges intelligencia technikát alkalmaz, amelyet Deep Emotional Analysis Learningnek (DEAL) hívunk, egy rendkívüli matematikai és innovatív megközelítést, amely lehetővé teszi az érzelmi állapotok árnyalt megértését hallási adatokon keresztül” – közölte Cheok.

Bár ígéretesen hangzik, a kutatók tanulmányukban elismerték, hogy modelljük pontossága változhat a különböző fajták és környezeti feltételek függvényében, és hogy „a képzéshez és értékeléshez használt adatkészlet nem rögzíti a csirkék érzelmi állapotainak és változatainak teljes skáláját”. Hiszen ott van a csirkék kommunikációjának sok más módja is, „egyéb, nem akusztikus jelzéseik, mint például a testbeszéd és a társas interakciók”.

A vizsgálatot vezető Adrian David Cheok professzor érdekes személyiség, eddig inkább szexrobot-kutatásairól volt ismert. Először igazán akkor került a közfigyelem középpontjába, mikor anno robotszex-szakértőként kapta meg az angol királynő születésnapi kitüntetését.

A szexrobotok használatát szorgalmazó professzort az Ausztrál Lovagrend tagjává választották „a nemzetközi oktatásban nyújtott jelentős szolgálatáért”. Cheokot többen azért bírálták, mert az ember-robot házasságot azonosnak tartotta a fajok közötti és az azonos neműek házasságával, és aggodalmak merültek fel a kiberszexuális találmányok fiatal diáklányokkal való bemutatása miatt is.

A Farming Online szerint a „csirkebeszédet” fordító kutatás betekintést nyújthat az állatjólétbe és javíthatja az állatorvoslást, jobb körülményeket teremthet a baromfitenyésztésben, segítséget nyújthat az állatok viselkedésének kutatásában, és megkönnyítheti az ember-állat interakciót.

Meglehet, hogy csirke nem is olyan buta, mint amilyennek feltételezzük. Egyes, csirkéken végzett korábbi tanulmányok azt találták, hogy egészen intelligensek, és az öntudat jeleit, sőt bizonyos numerikus képességeket is mutatnak.

A kutatók szerint a csirkék „nagyon közösségi állatok”. Cheok és csapata ingyenes alkalmazás készítését tervezi, hogy a gazdák a technológia segítségével kommunikálhassanak csirkéikkel.