Sűrű műanyagesőt jósoltak a múlt hétre Párizsra

A Minderoo Alapítvány május végén bejelentette első „műanyagszennyezési előrejelzését”, és arra figyelmeztetett, hogy 24 óra alatt 40–48 kilogramm mennyiségű műanyagszemcse fog hullani Franciaország fővárosára.

Marcus Gober, a Minderoo munkatársa szerint „a műanyag részecskék apró darabokra bomlanak le a környezetben, majd mérgező anyagok koktélja jut el belőlük a szervezetünkbe, és elképzelhetetlen károkat okoz”.

Egyre nőnek a műanyagoknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásával kapcsolatos aggodalmak, ahogy mind több kutatás folyik a témában. Már 5 milliméternél kisebb átmérőjű műanyagot is találtak az Északi-sarkvidék közelében lévő jégben és a tengerfenéken élő mélytengeri halak testében.

Percenként(!) egy szemeteskocsi mennyiségű műanyag szemetet dobnak az óceánba.

Az emberi méhlepényben is benne van

Korábbi tanulmányok kimutatták a mikroműanyagokat az emberi vérben, az anyatejben és a placentában is. A mikroműanyagok emberre gyakorolt hatása pontosan még nem ismert, de állatkísérletek kimutatták, hogy a bennük lévő vegyszerek növelik a rák, a termékenységi problémák és a DNS-mutációk kockázatát.

„A testünkbe jutó 10 nanométer és 1 mikrométer közötti műanyagok miatt kell a leginkább aggódnunk – mondta Christos Symeonides gyermekorvos, a Murdoch Gyermekkutató Kórház és a Minderoo Alapítvány kutatója. – Ezek a legnagyobb valószínűséggel eljutnak a biológiai membránjainkon keresztül a szövetekbe, beleértve a vérkeringést és agyunkat  is – mondta az AFP-nek. – Ideje kiemelni a fejünket a homokból, amikor mikroműanyagok egészségügyi kockázatairól van szó.”

Nem csak Párizs van veszélyben

Az ENSZ szerint a műanyagtörmelék évente több mint egymillió tengeri madarat és 100 000 tengeri emlőst pusztít el, a kék bálnák pedig naponta akár 10 millió darab mikroműanyagot is elfogyasztanak.

Más vizsgálatok a világ fél tucat városában a párizsihoz hasonló eredményeket hoztak.

A földre hulló mikroműanyagok még mindig lenyelhetők vagy belélegezhetők, ha  például egy szeles napon felkavarodik a levegő.

A jelenlegi tendenciák mellett a fosszilis tüzelőanyag-alapú műanyagok éves termelése 2060-ra csaknem háromszorosára, 1,2 milliárd tonnára nő, a hulladék mennyisége pedig meghaladja az egymilliárd tonnát az OECD szerint.

A fosszilis tüzelőanyag-alapú anyagok 1950-es évekbeli nagyüzemi gyártása óta előállított nyolcmilliárd tonna műanyagnak kevesebb mint 10 százalékát hasznosították újra, ami azt jelenti, hogy több mint 90 százalékát vagy hulladéklerakókba helyezték, vagy elégették, így a környezetbe szivároghat.

Mivel a termelés a következő évtizedben megháromszorozódik, 2060-ra 25 milliárd tonna műanyaghulladékba fogunk fulladni. A Világgazdasági Fórum becslése alapján 

A súlyosbodó hulladékprobléma mellett egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az éghajlatot és az emberi egészséget fenyegető kockázatok, amelyeket a műanyaggyártó csővezetéken áthaladó mérgező vegyszerek jelentenek, beleértve azokat a vegyszereket, amelyek a használat során kimosódnak a műanyagból.

Ezek a káros anyagok szennyezik a vizet, az elfogyasztott ételeket és még a levegőt is, amit belélegzünk. Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a műanyaggyártók által használt számos mérgező vegyi anyag növeli a vetélés, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és más jelentős egészségügyi problémák kockázatát.