2020.11.27. 18:00
Mit tesz a súlytalanság az űrhajósok testével?
Hosszabb űrbeli tartókodás esetén jelentős kedvezőtlen változásokat mértek a szervezetükben.
Forrás: NASA
Scott Kelly asztonauta összesen 340 napot élt és dolgozott a Nemzetközi Űrállomáson – ez a leghosszabb idő, amit egy amerikai valaha is az űrben töltött. Küldetései lehetőséget kínáltak, hogy vizsgálják, mi történik az emberi testtel, ha huzamosabb ideig a súlytalanság állapotában dolgozik.
Kelly ideális alanya az ilyen vizsgálatoknak, mert ikertestvére, Mark ezalatt az idő alatt a Földön élt.
Az 1964-ben született űrhajós testében bekövetkezett változásokat a NASA szakértői összevetették Földön maradt ikertestvére, Mark (aki egyébként szintén űrhajós) szervezetének adataival. Mérték egészségi állapotuk, vérük paramétereit a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett bevetés ideje előtt, alatt és közben.
Az ikrek tanulmányozása több bizonyítékot szolgáltatott arra, amit már amúgy is sejtettek: az űrben az immunrendszer károsodik, az izom- és csonttömeg csökken, de
a szakértőknek szembesülniük kellett pár kellemetlen meglepetéssel is.
Egy minap közzétett kutatás újra elemezte a régi adatokat és fontos következtetésekre jutott: kimutatták, hogy gyengülnek – lassulnak – a kognitív képességek, hátrányosan változik többek között a bél mikrobiom, azaz a velünk élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer.
Nő az űrhajósok stresszszintje, romlik a látásuk, vérükben egy bizonyos DNS-részecske, a cfDNS koncentrációja megemelkedik.
Az eddigi tanulmányok hat fontos biológiai változást mutattak ki, amelyek az űrrepülés során vélhetően minden asztronautában bekövetkeznek. Ilyen a szabad gyökök túlzott felhalmozódása a sejtekben, a DNS károsodása, mitokondriális diszfunkció, a génszabályozás megváltozása, a telomerek (a kromoszómák végén található szakaszok, amelyek az életkor előrehaladtával rövidülnek) hosszának változásai és a bél mikrobiomjának említett változása.
Ezek az adatok rávilágítanak arra – írja a MIT Technology Review –, hogy a legegészségesebb szervezetet is rongálják és súlyos stresszel szembesítik az űrmissziók.
„Nem hiszem, hogy közel állnánk ahhoz, hogy képzetlen civileket küldjünk az űrbe hosszú időre”
– mondja Scott Kelly űrhajós.
A kutatók remélik, hogy javíthatják az asztronauták orvosi felügyelete az űrutazások során.
A sejtváltozásokat a jövőben az űrhajók fedélzetén is elemezhetik vérmarkerek segítségével. A mintákat kapszulákban lehetne leküldeni az ISS-ről a Földre, hogy laborokban alaposabban kielemezzék. Ezt a módszert is tesztelték már az ikerkísérlet során.
Borítóképünkön Karen Nyberg űrhajósnő a súlytalanság állapotában