Hajrá magyarok!

Még van egy meccsünk vasárnap, és remélem, a skótoknak megtanítjuk, hogy milyen is az igazi magyar virtus. Mi mégis csak Puskás, Albert és Nyilasi országa vagyunk. Azoké a zseniális focistáké, akik naggyá tették ezt a sportágat. Igaz, az első két meccset elvesztettük, de a játék ilyen. Egy kedves pedagógus ismerősöm mondta az érettségi előtt, hogy a tisztes helytállás a lényeg egy megméretésen. Igaz ez ez olyan versenyre is, mint a futball ünnepe. 

Az Európa-bajnokság izgalom, számvetés, a nemzet 90 percen át szinte láthatatlanul összekapaszkodik. A futball a világ talán legnépszerűbb játéka, a világon több milliárdan játsszák, vagy az életben egyszer rúgtak már labdába. Emellett, mi tagadás, óriási üzlet is. A minap akadtam egy olyan honlapra, amely hozzávetőlegesen becsült adatokat ad például a játékosok áráról. Kylian Mbappe francia focista ára 180 millió euró, amely 72 milliárd forintot jelent. Persze nekünk is van nemzetközi sztárunk, Szoboszlai Dominik. Az ő nemzetközi értéke is számottevő, bár a francia sportembernél kevesebb. A mi kedvencünket 75 millió euróra értékeli a világon, amely 30 milliárd forint. 

A magyar-német meccsen jobban játszottunk, mint az azt megelőzőn, de bejött a papírforma. Sajnos. (Pedig a csoda el kélt volna a számunkra.) A német válogatott játékosainak a piaci összértéke 831 millió euró, míg a mieink csak az ötödével büszkélkedhetnek, azaz 165 millió euró. A különbség éppen ötszörös a németek számára. Ez egyben kifejezi azt is, hogy a játékosok nemzetközi piacán minket mennyire is értékel a világ. Furdalt a kíváncsiság, mit is érnek a skótok. A skótok sportolói 207 millió eurót érnek elvileg. Nos, ha a mieink belehúznak, akkor megfoghatják őket. Így legyen.