Tisztességes ár

Az ország legjobb fehérbora soltvadkerti lett, míg a második legjobbat pedig Császártöltés egyik cége készítette. Ez derült ki az Országos Borverseny eredményhirdetése után. Gondoltam, hogy a pincészetek megfogták ezzel a szerencséjüket. A cégek jó hírneve tovább erősödik, a boraik ára pedig még több nyereséget hoz mint eddig. Bementem az osztrák tulajdonú kiskereskedelmi lánc egyik boltjába a minap, és megvásároltam a legjobb magyar fehérbort. A leértékelt kategóriába tették a kereskedők, nem egészen 1200 forintba került. Kecelen megvásároltam a második legjobb magyar fehérbort: palackja éppen 1200 forintot kóstált. El sem hittem az árcédulára írt összeget.

Ha egy francia vagy akár egy osztrák sommelier, vagy borkereskedő meghallaná, hogy hazánk első két legjobb fehérborának az ára nem éri el az öt eurót sem, akkor furcsán nézne Magyarországra.

Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy tíz húsz éves szőlő felvásárlási árakkal dolgoznak a pincészetek. Így minden évben gondot jelent az a kérdés, hogy többnyire két számjegyű árakat ajánlanak a felvásárlók a szőlészeknek. A minap beszélgettem egy császártöltési borásszal, aki az országos versenyen egy aranyat és egy ezüstöt kapott két versenymintájáért. A szőlőterületeinek a kétharmadát vágta ki az idén. Mint mondta, ez volt az a terület, ahonnan csak boralapanyagot értékesített, de az utóbbi években már nem érte meg csak önmagában szőlőt termeszteni. Egy hónapon belül itt a szüret. Kérdés, milyenek lesznek a felvásárlási árak. Azt tudni lehet, hogy a fehérbor készletek éppen annyira elegendőek, hogy a szüret végéig kitartanak. Azaz nincs túltermelés, így akár tisztességes árakat is lehetne fizetni a szőlőtermesztőknek az idén.