2014.07.25. 08:43
A csettegők világa
Annak idején egy újságíró arról faggatta Berkecz László korábbi soltvadkerti polgármestert, hogy miért gazdag a települése. A válasz annyi volt, hogy a szegénység miatt.
A mezőgazdasági adottságok ugyanis kedvezőtlenek a térségben. Amíg a Bácskában a 30-35 koronás földeken – ha vetnek és eső is esik – akkor jól fizet a termés, a Homokhátságban nincs ekkora szerencséjük a gazdáknak. Itt a termelőknek mindig azon kellett törniük a fejüket, hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni.
Így született kényszerből a csettegő, mely a maguk földjét művelő családok számára óriási segítséget jelentett. A hatalom meg hagyta, hogy a szorgos nép gyarapodjon. A termelők pedig tudták, hogy csak magukra számíthatnak, nem is „butultak" el úgy, mint a szocialista városok lakótelepeire beköltöző népek. Amikor a térséget megcsapta a gazdasági rezsimváltás szele, akkor szinte gomba módra szaporodtak el a vállalkozások. Az itteni embereknek nem kellett életmódot váltaniuk, mert félig meddig vállalkozóként a maguk földjén dolgoztak – igaz a szakszövetkezet keretében – évtizedek óta.
Az alkalmazkodás az új kihívásokra történő válaszadás a mindennapi lét része volt. Emiatt művelnek még csaknem 3000 hektárnyi szőlőt Vadkerten, emiatt jelentős a település nyomdaipara. S talán ennek is köszönhető az is, hogy az elmúlt 16 évben általában 2-3 soltvadkerti honatya ült a Parlamentben. Ezekben a hetekben a legnagyobb kihívás a szőlészeket és a borászokat érinti. Nem a fagy, nem a jég, nem az aszály okoz gondokat, hanem az olasz borimport, mely kihívás a javából. Vajon erre milyen válasz születik?
