2007.01.29. 14:37
Röhögjünk, mert röhögni jó!
Kérdések sora vetődik fel, amikor az ember megnézi a kecskeméti Katona József Színházban Gogol Háztűznézőjét. Nem kell félni, válaszokat is kapunk. Nem is akármilyen dózisban! Ami viszont nem kérdés: miért érdemes mindenképp megnézni a darabot. Mert kiváló és szórakoztató.
Mit tesz egy csinos fiatal lány, ha férjhez szeretne menni? Megbeszéli nénikéjével. És az mit tesz (túl azon, hogy az egyiket majd lenyúlja)? Szól a szélhámos házasságszerző asszonynak. És az mit tesz? Előrántja tarsolyából az idétlen nevű, kinézetű és viselkedésű kérők színes hadát. És azok mit tesznek? Egyszerre felsorakoznak a leány előtt.
És mit tesz a közönség, amikor ezeket együtt látja a színpadon? Hasát fogja a röhögéstől. És nem bírja abbahagyni. Mert hiába hagy Gogol lélegzetnyi szüneteket a humoros dialógusok közt, Juronics Tamás
"Nem az a bátorság, hogy a dologok mögé nézzünk, hanem az, hogy a felszínen maradva tudjunk nagyokat röhögni."
rendező mindet kitölti olyan elemekkel - mozdulatok, börleszkes csetlés-botlások, gesztusok, díszletekbe rejtett apróságok, különleges technikai megoldások -, melyek egy pillanatra sem hagyják békén a rekeszizmokat. Jól megkoreografált darab ez.
Tudom, nem szoktak egy prózai művet ilyen jelzővel illetni, itt mégis megállja helyét. Mert Juronics Tamás másképp közelít a színpadhoz. És nagyon jól teszi. A Szegedi Kortárs Balett rendező-koreográfusa már harmadszor hívja táncba Bodolay Géza remek társulatának tagjait. Csakhogy, míg a Vörös Malom és a Háry súlyos darab volt, a Háztűznéző igazi örömjáték. Lubickolnak is szerepeikben rendesen.
A női ruhába bújtatott Sirkó László, a dagadtra felfújt, Sorbán Csaba, a vastag szemöldökű Szokolai Péter, a hatalmas zakójában félénken megbúvó Magyar Attila, és többiek mindannyian nagyot alakítanak.
Ebben a darabban nincsenek mellérendelt szerepek. Itt mindenki főszereplő. Hiszen bármelyikük nélkül hatalmas lyuk tátongana a humor ránk boruló tarka vásznán. A helyzet- és jellemkomikumok tarkasága, a kétértelmű szövegek, a képi világ (mert az is van ám!) egyedisége, a feszes tempó, a minden másodpercben arcunkba csapódó humorbombák, ráébresztenek arra, hogy az élet egy nagy bohóckodás.
Van ez a lepukkanófélben lévő cirkusz a mágusokkal, artistákkal, zsonglőrökkel, kis és nagy állatokkal, melynek előadásait minden nap átéljük. Nem az a bátorság, hogy a dologok mögé nézzünk, hanem az, hogy a felszínen maradva tudjunk nagyokat röhögni. Mielőtt még kiugranánk az ablakon.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Programajánló
