Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel

Uniós biztos: az EU számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét a háború folytatására

Az Európai Unió (EU) számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális agressziós háború folytatására – jelentette ki Maired McGuinness uniós biztos szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Hozzátette: ezért megvizsgálják annak lehetőségét, hogy Oroszországot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából magas kockázatú harmadik országok közé sorolják.

A biztos szerint ehhez szilárd bizonyítékokon alapuló, erős jogi érvekre van szükség. „Amikor egy ország szabályozási keretrendszerét értékeljük a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából, azt szeretnénk tudni, hogy ez az ország rendelkezik-e hatékony rendszerrel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére. Ha a rendszer gyengesége veszélyt jelent az EU egységes piacára, a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására van szükség” – mutatott rá Maired McGuinness.

Mint mondta, nem számít arra, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezet, a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) a közeljövőben konszenzusra jut abban, hogy Oroszországot felvegyék a magas kockázatú országok listájára.

 – mutatott rá a biztos.

Hozzátette, az uniónak joga van ahhoz, hogy önálló listára helyezze Oroszországot, ugyanakkor az uniós szankcióknak köszönhetően Oroszország számos pénzügyi tranzakciót már most is képtelen végrehajtani.

Az uniós biztos szerint az értékelés kizárólag a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására összpontosít majd.

Nem tudom előre megítélni az értékelésünk eredményét, de biztosíthatom azt, hogy nagyon alapos és jogilag megalapozott lesz. Ha úgy döntünk, hogy a listára való felvétel technikai szempontból megalapozott, egyértelműen bevonjuk az Európai Parlamentet és a Tanácsot a döntéshozatalba – mondta Maired McGuinness.

A harcok miatt megrongálódott egy víztározó gátja Donyeck megyében

Kiömlött mintegy 20 millió köbméter víz a donyecki régióban található kurahovei víztározóból, miután a harcok következtében megrongálódott a gátja – jelentette be Vadim Filaskin, a megye kormányzója egy szerdai tévéműsorban.

A kormányzó mindazonáltal biztosított afelől, hogy eddig lakóépületeket nem öntött el a víz, és emberek nem kerültek emiatt veszélybe. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy mindössze 1300-an maradtak a kurahovei térségben, és körülbelül 800 ember magában a városban, valamennyien olyan lakosok, akik nem hajlandók távozni, az összes gyermeket viszont már elszállították a térségből.

Andrij Szibiha kétoldalú megbeszélést folytatott Antony Blinkennel

Az ukrán külügyi tárca a honlapján közölte, hogy 

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytatott szerdán Brüsszelben amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel.

A közlemény szerint a megbeszélés középpontjában Ukrajna védelmi képességei, a légvédelem tél előtti megerősítése, az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú fegyverek iránti igénye, Ukrajna euroatlanti integrációja, valamint az átfogó, igazságos és tartós béke elérését célzó törekvések álltak. Szibiha figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna védelmét nem lehet „felfüggeszteni vagy elhalasztani”, mert Oroszország minden nap bombázza Ukrajna kritikus infrastruktúráját, energiarendszerét, kikötőit, kórházait és iskoláit. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy nemcsak Ukrajna, hanem a világ más térségei számára is kritikus pillanat jött el. 

 – mutatott rá az ukrán külügyminiszter.

Orosz külügyi szóvivő: a Balti-tenger nem fog a NATO beltengerévé válni

A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

– mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger „mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül”.

– tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját, amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító„ lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését. Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják. A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában.

Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Ukrán Biztonsági Szolgálat: autójában felrobbantottak egy orosz parancsnokot

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy egységei sikeres műveletet hajtottak végre az orosz megszállás alatti Szevasztopol városában, amelynek eredményeképpen felrobbantották szerdán autójában Valerij Trankovszkijt, az orosz fekete-tengeri flotta egyik hadihajódandárjának parancsnokát.

A közlés szerint a férfi lába a robbanástól leszakadt és belehalt a vérveszteségbe. 

– közölte az SZBU illetékese az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója tette közzé a Telegramon, hogy egy reggeli orosz dróntámadás következtében Beriszlavban életét vesztette egy 52 éves nő.

A kijevi hatóságok közlése szerint az orosz csapatok rakéta- és dróncsapást mértek a fővárosra és térségére, aminek következtében az egyik településen egy lelőtt drón roncsaitól egy ember megsérült, és egy raktár is kigyulladt. A légvédelmi erők több rakétát és csaknem egy tucat drónt semmisítettek meg. A kijevi katonai közigazgatás közleménye szerint 73 napja először érte légicsapás a fővárost, a támadás két órán át tartott.

Az ukrán vezérkar szerda reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában tizenegy frontvonalon 162 katonai összecsapás volt. Az oroszországi kurszki régióban, az orosz csapatok húsz támadást indítottak, hogy áttörjék az ukrán védelmet, de nem jártak sikerrel. A vezérkar hozzátette, hogy az orosz erők változatlanul bombázzák saját területüket: a kurszki régió ellen 24 légicsapást hajtottak végre és 34 irányított légibombát is ledobtak az elmúlt nap során. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 714 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 24 orosz harckocsit, 56 tüzérségi fegyvert és 61 drónt.

A donyecki Rivnopil elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rivnopil települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 19, a kurszki régióban hat ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig több mint 450 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz hadsereg megvetette a lábát a Harkiv megyei Kupjanszk várostól mintegy négy kilométernyire északkeletre.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg a „különleges hadművelet” során nagyon óvatosan bánik a civilekkel, az ukrán csapatokkal ellentétben.

– felelt Peszkov arra a kérdésre, hogy a Kreml szükségesnek tartja-e további intézkedések megtételét Ukrajna polgári lakosságának védelme érdekében.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradleyt – és 35 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők 32 150 embert, 202 harckocsit, 134 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1146 páncélozott harcjárművet, 907 gépkocsit, 274 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy elfogott egy 27 éves orosz állampolgárságú férfit, aki az ukrán biztonsági szolgálatok megbízásából Nyizsnyij Tagilban megkísérelt felgyújtani egy hadiüzemet ellátó elektromos alállomást. A gyanúsított beismerő vallomást tett.

Alapini-Gansou egyike volt azoknak a bíráknak, akik tavaly márciusában letartóztatási parancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen.

Az elfogatóparancsot a törvénytelen fogva tartásról szóló orosz törvénycikk alapján adták ki ellene. Ugyanez az bíróság, ugyanezen a jogalapon, hétfőn Hejkel ben Mahfud, az ICC tunéziai bírájának letartóztatását rendelete el. Ő két kollégája, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez együttműködésével júniusban elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen.

Moszkva nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogyan Washington és Peking sem.

A Dél-koreai hírszerzés szerint már részt vesznek a harcokban észak-koreai katonák

Észak-koreai katonák Oroszország szövetségeseként vesznek részt az Ukrajna elleni orosz katonai műveletekben – közölte szerdán a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Ügynökség (NIS).

– áll a hírszerzési közleményében.

– tették hozzá.

Az észak-koreai állami médiája keddi közlése szerint Phenjan ratifikálta az Oroszországgal idén júniusban kötött védelmi szerződést, amelynek a negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel.

Mark Rutte: többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna harcképes maradhasson

Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az Egyesült Államok az elmúlt négy évben folyamatosan segítette a NATO-t a katonai terhek megosztása terén. 

– hangoztatta.

Felhívta a figyelmet, hogy 

Hozzátette, hogy az orosz rakétatechnológia, amely Észak-Koreába kerül, nemcsak a NATO európai oldalára jelent fenyegetést, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is.

Kiemelte, hogy 

Oroszország mindezért pénzzel fizet, ezáltal támogatja Iránnak a Közel-Kelet destabilizálására irányuló erőfeszítéseit – tette hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség már nem két külön színtér, hanem egyre inkább összekapcsolódik. Hangsúlyozta: 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint határozott választ kell adni az észak-koreai haderő bevetésére Ukrajnában, és ő is rámutatott, hogy az euroatlanti, az indo-csendes-óceáni, valamint a közel-keleti színtér egyre inkább elválaszthatatlan egymástól.

Blinken emlékeztetett, hogy a NATO az elmúlt években megerősítette partnerségét az indo-csendes-óceáni partnerekkel, és az elkövetkező hetekben és hónapokban még többet fognak tenni ennek érdekében. Úgy véli azonban, hogy a szövetségnek még sok tennivalója van a védelmiipari bázis további megerősítése és annak biztosítása terén, hogy a védelmi kiadások a szükséges katonai képességekre összpontosuljanak.

– húzta alá.

Azt is bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök a hivatalából hátramaradt ideje során „minden napot arra kíván felhasználni, hogy erősítse a szövetséget, amely oly fontos az Egyesült Államok és az európai országok biztonsága szempontjából”.

– mondta az amerikai külügyminiszter.

Újabb embert vettek őrizetbe Lengyelországban az orosz hátterűnek minősített szabotázsakciók miatt

Újabb embert gyanúsítottak meg Lengyelországban az orosz megrendelésre végrehajtott szabotázsakciók végrehajtásával, a fehérorosz állampolgárságú férfit előzetes letartóztatásba helyezték – közölte szerdán az X-en Jacek Dobrzynski, a lengyel belügyi tárca szóvivője.

– áll Dobrzynski bejegyzésében.

A lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) szerdai közleménye szerint 

A letartóztatás újabb fejlemény a külföldi hírszerzés megrendelésére végzett szabotázsakciókat, különösen gyújtogatásokat végrehajtó szervezett bűnözői csoport ügyében – idézi fel az ABW.

A lengyel hatóságok az elmúlt hónapokban több mint 20 lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárt gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végrehajtott szabotázsakciók elkövetésével.

Szándékos, Ukrajnát támogató országokkal szembeni szabotázsakciókkal vádolták korábban Moszkvát a nyugati kormányok és európai hírszerző ügynökségek is.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter október végén közölte, hogy Varsó a nyugat-lengyelországi Poznanban működő orosz konzulátus bezárásával válaszol a Lengyelországban és a szövetséges országokban az utóbbi időben elkövetett szabotázsakciókra.

NATO-főtitkár: támogatnunk kell Ukrajnát

A NATO főtitkára felszólította szövetségeseit, hogy biztosítsák Ukrajna támogatását „hosszú távon”. Az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélésen Mark Rutte kiemelte, hogy az ukránok arra készülnek, hogy szembenézzenek 2022 óta a legkeményebb telükkel.

– mondta Mark Rutte.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: „Semmit sem szabad eldönteni Ukrajnáról az ukránok nélkül, sem Európáról az európaiak nélkül”.

Csaknem 7500-an érkeztek Ukrajnából kedden

Magyarország területére 2024. november 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 4305 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3121 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt kedden: