2024.07.24. 09:56
Oroszország légitámadást hajtott végre Harkiv ellen
881. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Gránátvető használatát mutatja be egy kiképzőtiszt fegyencekből lett katonáknak a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
Oroszország légitámadást hajtott végre Harkiv ellen
Oroszország rakéta- és dróntámadást hajtott végre Harkiv városa és egy közeli település ellen - ismertette szerdán Ihor Terehov polgármester és Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója.
Szinyehubov Telegram oldalán két sebesültről számolt be, valamint lakóépületekben, egy üzemben és egy istállóban keletkezett károkról.
Az északi Szumi régióban több települést is orosz tüzérségi csapás ért. Itt egy sebesültről voltak értesülések.
A déli Herszonban a városvezetés szerint egy civil vesztette életét egy orosz tüzérségi támadásban, egy másik pedig kórházi kezelésre szorult.
A Duna partján fekvő Izmailban a kikötői infrastruktúrát támadták az orosz erők. Ott hárman sebesültek meg. A közösségi médiában megjelent felvételeken azonban látható volt, hogy üzemanyagraktárak is találatot kaptak.
Az ukrán légvédelem állítása szerint az éjszaka során ugyan 17-et lelőttek a 23 orosz drónból, de két Harkiv városa ellen indított rakétát nem tudtak megsemmisíteni.
Az ukrán sajtó az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva arról cikkezett, hogy számítástechnikai szakembereknek rövid időre sikerült megzavarniuk az orosz bankrendszert, valamint a mobiltelefon- és internethálózatot kedden reggel. Orosz felhasználók a hackertámadás következtében órákon át nem tudták használni például az internetbankos szolgáltatásokat, vagy a kártyás fizetés lehetőségét. Szerdára azonban a hibát már elhárították.
Olaf Scholz: Oroszország fejezze be az ukrajnai háborút, ha nem akar amerikai rakétákat Németországba
Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését - jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével
- hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy "ne legyen háború". "Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is" - fogalmazott.
Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak" - mondta. "Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború
- tette hozzá.
Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába. Hangsúlyozta: jelentős "mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve". "Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére" - fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Egy dandár vezetésipontjának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők 63. gépesített dandárjának vezetésipontját és drónraktárát - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a parancsnokságot a műveleti állományával együtt egy Iszkander-M műveleti-taktikai rakétarendszer semmisítette meg, két drónirányitási parancsnoki járművel, 10 repülőgép típusú, valamint több mint 300 FPV drónnal és más eszközökkel együtt.
A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és két ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett kilenc tábori lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer alacsonyan repülő célokat befogó detektorát, célkövető radarállomását, harcirányító kabinját és két indítóállását, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, egy horvát RAK-SA-12 -es sorozatvetőt, négy-négy amerikai M777-es és M198-as, valamint két brit FH-70-es vontatott tarackot, két Tocska-U harcászati rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 61 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 24 ezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített katonai járművek száma.
A moszkvai katonai tárca szerdán bejelentette egy Szu-27-es vadászgép levegőbe emelését amiatt, hogy a brit légierő három gépe - egy RC-135 stratégiai felderítő repülőgép és két Typhoon vadászrepülő - megközelítette az orosz államhatárt a Fekete-tenger felett. Ezt követően a brit gépek irányt váltottak és távoztak.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A "Donyecki Népköztársaság" legfelsőbb bírósága szerdán 27 évi fegyházra ítélte Oleh Slapakovszkijt, az ukrán fegyveres erők 36. különálló brigádjának egyik katonáját, aki 2022 februárjában Kominternovo faluban - a felettesei parancsát követve - aknavetővel lőtte a civil infrastruktúrát.
Vlagyimir Putyin elnök egy, az Ukrajnától elcsatolt területek társadalmi-gazdasági fejlődéséről tartott szerdai tanácskozáson azt hangoztatta, hogy "az új régióknak" 2030-ra el kell érniük az összoroszországi életszínvonal-szintet a meghatározó mutatókban. Elmondta, hogy ezeken a területeken több mint 3000 kilométernyi utat hoztak rendbe, és 62 többemeletes lakóház épült. Az elnök szerint az elmúlt két év alatt a "szövetségi megrendelők" több mint 19 ezer létesítményen végeztek munkálatokat, az orosz bankok pedig több mint félezer fiókot és irodát nyitottak.
Kínai külügyminiszter: Peking kész konstruktív szerepet játszani az orosz–ukrán konfliktus lezárásban
Vang Ji kínai külügyminiszter szerdán Dmitro Kuleba ukrán kollégájával folytatott megbeszélésén hangsúlyozta Peking elkötelezettségét az orosz–ukrán konfliktus politikai rendezésének előmozdítása mellett, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújt a háború sújtotta országnak – közölte a kínai külügyminisztérium.
Fotó: Lu Han-szin / Forrás: MTI/AP/Hszinhua
A dél-kínai Kuangcsou városában tartott megbeszélésén Vang Ji kifejezte továbbá készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktusban.
Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét elősegíti, kész konstruktív szerepet játszani a konfliktus lezárásában és a béketárgyalások újraindításában
– idézte Vangot a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy „Kína úgy véli, minden konfliktust végső soron a tárgyalóasztalnál kell megoldani”.
Mao Ning, a kínai külügyi tárca szóvivője szerdán elmondta, mindkét miniszter arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiépítését hosszú távon kell szemlélni, és hogy Kína tovább fogja növelni az Ukrajnából származó élelmiszerimportját.
Mao hozzátette: Kínát aggasztja az ukrajnai helyzet, és továbbra is humanitárius segítséget fog nyújtani.
A szóvivő elmondta továbbá, hogy az orosz és az ukrán fél is különböző mértékben jelezte tárgyalási hajlandóságát, és „bár a feltételek még nem érettek meg, Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét szolgálja”.
A két külügyminiszter találkozója során Kuleba elmondta, hogy Ukrajna nagyra értékeli Kína szerepét a béke előmozdításában, és hajlandó tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, de hozzátette, hogy az ilyen tárgyalásoknak Moszkvával „ésszerűnek és érdeminek” kell lenniük, és a tartós béke elérését kell célozniuk.
Kuleba ismételten kijelentette, Kijev kész arra, hogy az orosz fél részt vegyen a tárgyalási folyamatban egy bizonyos szinten, amikor Oroszország kész tisztességesen tárgyalni, de hangsúlyozta, hogy jelenleg ilyen készség nem tapasztalható az orosz oldalon"
– áll az ukrán minisztérium közleményében.
Kuleba a legmagasabb rangú ukrán tisztségviselő, aki az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése óta Kínába látogat.
Putyin utasítást adott az orosz haditengerészet megerősítésére
Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott az orosz haditengerészet kiegyensúlyozott fejlesztéséhez szükséges stratégiai tervezési dokumentumok kiigazítására az ország nemzeti érdekeinek hatékony védelme érdekében. Ezt Nyikolaj Patrusev a nemzeti tengerpolitika ügyeit felügyelő politikus jelentette be – adta hírül a Magyar Nemzet.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint Putyin utasításokat adott a hazai hajógyártás fejlesztésére az Oroszországi Föderáció védelme és biztonsága érdekében. Ennek részeként figyelembe veszik a világ gyorsan változó helyzetét, amelyben a feszültség csak nő, és Oroszország köteles megerősíteni haditengerészetét
– mondta Patrusev.
Átnevezték a moszkvai Európa teretÁtnevezték az orosz fővárosban a Kijevi pályaudvar közelében található Európa teret Eurázsia térré Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerdán közzétett rendeletének értelmében. A Prime hírügynökség szerint a polgármester döntése „Moszkva azon szándékát tükrözi, hogy a tér új nevet kapjon, amely Eurázsia tágabb földrajzi fogalmát tükrözi”. Az Európa teret a moszkvai Dorogomilovo kerületben, a Berezskovszkaja rakparton 2002-ben nyitották meg egy közös orosz–belga projekt keretében, „az európai országok egységének” jelképeként. 48 európai állam zászlaja és Olivier Strebelle Európa elrablása című avantgarde térplasztikája ékesítette, valamint egy emlékmű, amelyet Oroszország és Ukrajna újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából emeltek. Más orosz városokban is született már hasonló döntés: Szaratovban az Európa Tanács terét a Donyec-medence hőseiről nevezték át, a permi Európa tér pedig Három évszázad tere lett – emlékeztetett az RBK hírportál. |
Az ukrán parlament három hónappal meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által beterjesztett törvényt a média jelentése szerint az országgyűlés többsége megszavazta. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon közzétett posztjában közölte, hogy a 450 fős parlament 339 tagja szavazott a november 9-ig kiterjesztett hosszabbításra.
A hadiállapot és a mozgósítás a hosszabbítás nélkül augusztus 12-én ért volna véget.
Pokolgép robbant egy terepjáróban Moszkvában, sebesültek
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
Irina Volk, az orosz belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a robbanószerkezetet a vezetőülés alatt rejtették el. A robbanás egybehangzó sajtójelentések szerint a férfi mindkét lábfejét leszakította, a nőt szilánkok sebesítették meg. Mindkettőjüket kórházban ápolják.
A Kommerszant című lap és a Rigában szerkesztett ellenzéki Meduza hírporál szerint a gépkocsi Andrej Torgasov 49 éves őrnagy tulajdona, aki jelenleg az orosz védelmi minisztérium alkalmazottja. Korábban a vezérkar felderítési főcsoportfőnökségén (GU) a védett kommunikációért felelős részleg egyik vezetője volt.
Maga Torgasov azt RT televíziónak nyilatkozva cáfolta, hogy az autója felrobbant volna. A férfi, akit az orosz állami médiaügynökség a Műholdas Kommunikációs Rádióközpont helyettes vezetőjének nevezett, azt mondta, hogy nincs köze sem a járműhöz, sem a környékhez, ahol az eset történt, és az incidensről a munkahelyén értesült.
A sebesült férfi felesége közölte az RT-val, hogy férjét a teljes névazonosság miatt összetéveszthették a katonatiszttel. A nő azt mondta, hogy az ő állapota nem súlyos.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy a Kreml nem fogja kommentálni az ügyet, amíg a nyomozás tart.
A történtek ügyében az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) központi apparátusa indított büntetőeljárást gyilkossági kísérlet címén. Vizsgálják, hogy az ukrán szakszolgálatoknak volt-e közük a robbantáshoz.
Az SZK közölte, hogy azonosította a bűncselekmény gyanúsítottját, és hogy szakértői vizsgálják a gépkocsit, amellyel a tetthelyre érkezett.
Oroszország augusztustól ismét bevezeti a benzinexport-tilalmatAz orosz kormány augusztusra visszaállítja a benzinexport tilalmát – jelentette be Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, aki hozzátette, hogy az energiaügyi minisztérium az intézkedés meghosszabbítását javasolja október végéig. Oroszország eredetileg március 1-től hat hónapra rendelte el a kiviteli tilalmat, amelyet azonban felfüggesztettek a május 20. és július 31. közötti időszakra. Hasonló tilalmat már tavaly is életbe léptettek Oroszországban, akkor az a szeptember 21. és november 17. közötti időszakra vonatkozott és a célja a magas belföldi árak visszaszorítása és az üzemanyaghiány megszüntetése volt. Az idén márciusban életbe léptetett intézkedés nem vonatkozott az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra, továbbá Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára, Dél-Oszétiára és Abháziára. |
Az oroszok busás belépési bónusszal és jókora fizetéssel csábítják a belépőket
A CNN arról ír, hogy a moszkvai hatóságok rekordösszegű jelentkezési bónuszt kínálnak az Ukrajnában harcoló újoncoknak, ami az orosz csapatok létszámának növelésére irányuló törekvés legújabb jele. Az anyagi juttatásra tehát azért kerül sor, írják, mert Vlagyimir Putyin elnök igyekszik katonákat toborozni hadseregébe – írja a Mandiner.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester egy keddi közlemény szerint bevezette az egyszeri, 1,9 millió rubel (mintegy 22 ezer dollár) összegű aláírási bónuszt a hadseregbe belépő városi lakosok számára.
Aki elfogadja az ajánlatot, akár 5,2 millió rubelt (59 600 dollár, kb. 22 millió forint) is kereshetne az első szolgálati évben – tette hozzá a közlemény. Szögezzük le: óriási pénzekről van szó orosz viszonyok között.
Az ukrajnai harcokhoz csatlakozók a sérülésekért azok súlyosságától függően mintegy 5690-11 390 dollárnyi egyszeri készpénzkifizetést is kaphatnak, egy harcban elesett katona családjának pedig 34 150 dollárt fizethetnek (kb. 12,5 millió forint).
A cikk ITT folytatódik!
ORFK: csaknem 12 ezren érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán–magyar határszakaszon 6591-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5324-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
