2024.07.18. 10:33
Rafahba látogatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök
Az izraeli–palesztin háború 286. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli parlament ülésén Jeruzsálemben 2024. június 10-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Az ideiglenes móló bezárása után izraeli kikötő lesz a tengeri segélyszállítmányok eljuttatásának útja
Az amerikai hadsereg által leszerelt ideiglenes kikötői móló helyett az izraeli Asdód kikötőjét használják majd a tengeri úton érkező segélyszállítmányok bejuttatására a Gázai övezetbe – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója csütörtökön.
John Kirby újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésen a gázai partoknál kialakított amerikai katonai mólóval kapcsolatban megállapította, hogy eredetileg is átmeneti létesítménynek szánták.
A Pentagon szerdán jelentette be hivatalosan, hogy mintegy 2 hónap után végleg eltávolítják a mólót, amelynek azt a feladatot szánták, hogy egyszerűbbé tegye a segélyek eljuttatását a palesztin civileknek, ugyanakkor az időjárási körülmények és tenger hullámzása miatt a létesítményt összesen mintegy 25 napon tudták igénybe venni.
A Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs tanácsadója arról is beszámolt, hogy jelenleg naponta átlagosan 200 kamion jut be a Gázai övezetbe észak felől, amelyek Jordániából szállítanak segélyeket. Hozzátette, hogy az említett mennyiség továbbra sem elegendő és tárgyalások zajlanak az izraeli illetékesekkel a segélyszállítmányok kibővítésének módjairól. Megállapította, hogy ezt elősegítené az a többlépcsős tűzszüneti terv, amelyről szintén tartanak az egyeztetések.
A fehér házi illetékes arról is beszámolt, hogy a rafahi határátkelő újranyitásáról is folyamatosak az egyeztetések az izraeli és egyiptomi tisztségviselőkkel, de nem erősítette meg azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Izrael hajlandó lenne átengedni az Egyiptom és a Gázai övezet közötti átkelő felügyeletét.
John Kirby úgy fogalmazott, hogy az izraeli miniszterelnök jövő heti washingtoni látogatása során minden várakozás szerint Joe Biden amerikai elnöknek és Benjámin Netanjahunak lehetősége lesz arra, hogy találkozzon, de ennek részletei egyelőre nem tisztázottak. Utalt ugyanakkor arra, hogy Joe Biden koronavírus-fertőzésből való felépülése prioritást élvez. Hozzátette, hogy az elnököt betegsége idején is a szokott rendben tájékoztatják munkatársai a hivatali teendőivel összefüggésben, így a nemzetbiztonságot érintő ügyekben is.
A Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője a hosszú távú közel-keleti rendezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok változatlanul a kétállami megoldást ösztönzi, azaz független palesztin állam létrehozását Izrael mellett. Elismerte ugyanakkor, hogy nem könnyű folyamatról van szó, és ezen az úton jelenleg a gázai övezeti tűzszünet elérése az elsődleges feladat.
A török-szíriai diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban a nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadó úgy fogalmazott, hogy már a múltban is voltak hírek ilyen egyeztetésekről, amelyek nem vezettek eredményre. A török külpolitika lehetséges céljaival összefüggésben John Kirby megjegyezte, hogy minden egyes ország saját mérlegelésén múlik, miként alakítja a külkapcsolatait.
Benjámin Netanjahu : a Philadelphi-korridor és a rafahi átkelő ellenőrzése elengedhetetlen
Váratlanul a Gázai övezetbe, Rafahba látogatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön, ahol megismételte, hogy szerinte Izrael biztonságához elengedhetetlen a gázai és az egyiptomi határ mentén húzódó Philadelphi-korridor és a rafahi határátkelő fölötti ellenőrzés megtartása.
Netanjahu arról is beszélt, hogy meg kell akadályozni az iszlamista Hamász fegyvereseinek visszatérését az övezet északi részébe.
Ismét kijelentette azt is, hogy szerinte az izraeli katonai nyomás segít előmozdítani az október 7-én Gázába hurcolt izraeli túszok visszatérését biztosító egyezményt.
A határsáv feletti izraeli kontroll fenntartása nem szerepelt Izrael eredeti, Joe Biden amerikai elnök által május 27-én bejelentett javaslatban, melyet a Hamász elfogadott.
Később Netanjahu négy új feltételt jelentett be, s a tárgyalásokon közvetítő amerikai és egyiptomi delegációk jelenleg ezekre keresnek kompromisszumos megoldást.
A szerdai kormányülésen a Moszad vezetője, David Barnea a megállapodás megkötését sürgette.
Hosszú heteket vesz igénybe olyan mechanizmus megalkotása, mely megakadályozná a fegyveresek visszatérését északra. A lányoknak nincs erre idejük
– közölte a Moszad vezetője a túszként fogva tartott fiatal nőkre utalva.
A miniszterelnök ugyanezen a megbeszélésen azt mondta, hogy „az elraboltak szenvednek, de nem halnak meg”, ami felháborodást váltott ki az elhurcoltak családjai körében.
A túszok kiszabadítására vonatkozó megállapodást támogatta a kormányzó Likud párt több minisztere, a keleti ultraortodoxok Sasz nevű pártja, de a jobboldali Vallásos Cionisták és a Zsidó erő a koalíció felmondásával fenyegetőzik, ha elfogadják az alkut.
A járványos gyermekbénulást okozó poliovírust találtak a Gázai övezetben
Az ott harcoló izraeli katonák beoltását elrendelték – közölte az izraeli egészségügyi minisztérium csütörtökön.
Az egészségügyi minisztérium által vizsgált mintákban a poliovírus 2-es törzsének bizonyítékát találták a Gázai övezet csatornáiban. Ezután arra utasították az izraeli hadsereg (IDF) tiszti főorvosát, hogy oltassa be az övezetben lévő összes jelenlegi, és későbbiekben belépő oltatlan harcosát járványos gyermekbénulás ellen, és a korábban már beoltottak számára is emlékeztető oltást javasolt.
A gázai szennyvízből vett minták eredményei megfelelnek az ENSZ Egészségügyi Világszervezete egyiptomi eredményeinek. Az izraeli laboratóriumban tesztelt minták aggodalomra adnak okot, miszerint a vírus jelen van ebben a térségben.
Izraelben a csatornákban rendszeresen végeznek gyermekbénulástesztet. Az egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy „figyeli és vizsgálja a szükséges lépéseket az izraeli megbetegedések megelőzése érdekében".
A szakemberek azt javasolják, hogy a gázai katonák a lehető leggyakrabban szappannal és vízzel, tenyereiket legalább 15 másodpercig dörzsölve mossanak kezet. Az alkoholos gél nem pusztítja el a poliovírust. Azt is javasolták, hogy klórba mártott ronggyal távolítsák el a sarat vagy a szennyeződést cipőikről.
Az új védelmi intézkedések szerint ezentúl a Gázai övezetből Izrael területére történő belépésnél kezet kell mosni folyó vízzel és szappannal, egyenruhát kell váltani, és a cipőtalpakat is meg kell tisztítani kádban klórral.
Emellett Izrael helyreállítja a gázai csatornarendszert, megjavítják a szennyvízelvezető rendszert, a csatornavezetékeket, és felújítják a megsérült víztisztító telepeket, valamint a harcok során megsérült elektromos vezetékeket is kijavítják.
Ukrajna ezer tonna búzalisztet adományozott a Gázában élő palesztinoknak
Ukrajna ezer tonna búzalisztet adományozott és szállított le a palesztin nép számára - jelentette be csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.
A közlemény szerint a szállítmányt a "Gabona Ukrajnából" humanitárius program keretében, egy három részre osztott adomány első részeként juttatták el "az Izrael és a Hamász gázai konfliktusa sújtotta" palesztinokhoz.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az X közösségi felületen azt írta, hogy az adományból több mint 100 ezer palesztin családnak jut majd. Létfontosságúnak nevezte a segélyt „a bizonytalan ellátástól szenvedő és éhínség fenyegette ártatlan civilek számára”.
A 2022 februárjában indított orosz támadás komoly fennakadásokat okozott Ukrajna gabonatermelésében és -exportjában és azt eredményezte, hogy az ukrán hajókat érő orosz fenyegetés miatt számos, az ukrajnai gabona hagyományos felvevőpiacának számító afrikai és közel-keleti ország búzaellátása került veszélybe. A világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna végül tavaly nyáron tudta ismét használhatóvá tenni azt a fekete-tengeri útvonalat, amelyen át azóta ismét exportálni tudja gabonáját a távoli piacokra.
Libanonban egy izraeli légicsapásban meghalt a Hamász szélsőséges szervezettel szövetséges egyik csoport vezetője
A szélsőséges palesztin Hamász szervezethez közel álló Dzsamaa Iszlámija csoport csütörtökön bejelentette, hogy izraeli légicsapásban meghalt egyik vezetőjük, akinek járművét Kelet-Libanonban vették célba.
Azóta, hogy Izrael és a Hamász között a palesztinok lakta Gázai övezetben október 7-én fegyveres konfliktus kezdődött, a libanoni síita Hezbollah szervezet, valamint más, a palesztin iszlamista mozgalmat támogató szövetséges csoportok fegyvereikből naponta nyitnak tüzet a libanoni-izraeli határon.
A Dzsamaa Iszlámija most azt közölte, hogy "parancsnoka", Mohamed Hamed Dzsabbara egy "ellenséges drón" csapásában halt meg, amely a kisteherautóját vette célba a kelet-libanoni Bekaa-völgyben. A dokumentumot a helyi hivatalos ANI hírügynökség hozta nyilvánosságra.
Az 1960-ban alakult Dzsamaa Iszlámija szoros kapcsolatban áll a Hamásszal, amellyel állítása szerint Dél-Libanonból hajt végre támadásokat Izrael ellen.
A gázai fegyveres konfliktushoz kapcsolódva az izraeli-libanoni határon kitört erőszaknak 512 halottja volt Libanonban, többségük fegyveres, köztük kilencen a Dzsamaa Iszlámija tagjai, de az AFP francia hírügynökség számítása szerint legalább 104 civil is. Az izraeli oldalon 17 katona és 13 civil halt meg a hatósági adatok szerint ezekben az összecsapásokban.
Az izraeli parlament nyilatkozatban ellenezte a független palesztin állam megalapítását
Az izraeli parlament nyilatkozatot fogadott el szerda éjjel, és ebben állást foglalt a függeten palesztin állam létrejötte ellen.
A kneszet hatvannyolc igen és kilenc nem szavazattal elfogadott nyilatkozata ellenzi a palesztin állam létrehozását a Jordán folyótól nyugatra, vagyis az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia területén minden körülmények között, még egy esetlegesen Izraellel folytatott tárgyalásos rendezés részeként is.
A lépést az izraeli kormánykoalíció pártjainak tagjai mellett támogatta több jobboldali ellenzéki képviselő is. Nem volt jelen a szavazáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a Jaír Lapid vezette centrista, ellenzéki Van Jövő párt.
Igennel szavazott Beni Ganz centristának tekintett Nemzeti Tábor pártjának elnöke és három képviselője. Nemmel voksoltak a szociáldemokrata Munkapárt és az arab pártok törvényhozói.
A helybenhagyott szöveg szerint a palesztin állam létrehozása "Izrael földjének szívében" "egzisztenciális veszélyt jelentene Izraelre és polgáraira", állandósítaná a palesztin-izraeli viszályt és destabilizálná a térséget. Az indoklás szerint Palesztina megalakulása után "csak rövid idő kérdése lenne, amíg a Hamász (szélsőséges palesztin szervezet) átvenné a palesztin államot, és radikális iszlám terrorbázissá változtatná azt, és együttműködne az iráni vezetésű tengellyel Izrael felszámolásán".
Emellett a szöveg szerint a Hamász tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után a palesztin állam megszületése "a terrorizmus jutalmazása" lenne, és csak bátorítaná a Hamászt és más iszlamista csoportokat, melyek - véli a kneszet - Palesztina kikiáltását a Közel-Kelet elfoglalásának előjátékaként használnák fel.
Az elfogadott parlamenti deklarációnak nincs jogi ereje. A lépés néhány nappal előzte meg Benjámin Netanjahu amerikai útját. Jeruzsálem a közeli napokban várja a hágai Nemzetközi Bíróság véleményét a Ciszjordánia feletti izraeli ellenőrzés jogszerűségéről.
Az izraeli kormányfő februárban megakadályozott egy hasonló kezdeményezést, így a palesztin államiság kategorikus ellenzése helyett akkor arról szavaztak, hogy Izrael Palesztina "egyoldalú" kikiáltását ellenzi.
A szerdai eseményekről itt olvashat: