2024.06.19. 08:08
Izrael mellett Ciprust is megfenyegette a Hezbollah vezetője
Az izraeli–palesztin háború 257. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli támadásban megsérült gyermeket visz egy férfi a Gázai övezetben Deir Al Balah-ban 2024. június 14-én
Forrás: Anadolu / AFP
Fotó: Ali Jadallah
Izraeli katonai szóvivő: téved, aki azt gondolja, hogy ki tudjuk iktatni a Hamászt
Daniel Hagari izraeli katonai szóvivő politikai jövőképet követelt a Gázai övezet számára az izraeli 13-as csatorna műsorában adott szerda esti interjújában.
A Hamász egy gondolat, egy párt. Gyökeret vert az emberek szívében. Aki azt gondolja, hogy ki tudjuk iktatni a Hamászt, az téved
- hangoztatta Hagari.
Kijelentette: politikai síkon kell alternatívát találni a radikális iszlamista szervezetnek, hogy mellőzni lehessen azt a Gázai övezetben. Különben - mint fogalmazott - a terrorszervezet fenn fog maradni. Hangsúlyozta, hogy félrevezeti a nyilvánosságot, ha a Hamász megsemmisítéséről beszélnek.
Kijelentéseivel Hagari kételyeket támasztott az izraeli kormány egyik háborús céljával kapcsolatban, amely a Hamász uralmának véget vetésére és katonai képességeinek megsemmisítésére vonatkozik a palesztinok lakta területen. Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala a szóvivő nyilatkozatát követően kiadott közleményében leszögezte, hogy az izraeli hadsereg elkötelezett e cél teljesítése mellett.
Hagari interjújában arra is figyelmeztetett, hogy nem lehetséges a Gázai övezetben fogva tartott minden túszt katonai műveletekkel kiszabadítani.
Hónapok óta folynak közvetett tárgyalások a konfliktus szereplői között egy esetleges fegyvernyugvásról, illetve a szélsőségesek által elhurcolt izraeli túszok szabadon engedéséről.
Izrael mellett Ciprust is megfenyegette a Hezbollah vezetője
Izrael mellett Ciprust is megfenyegette a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom vezetője a Gázai övezeti háborúval, illetve az izraeli–libanoni határ menti konfliktussal kapcsolatban szerdán egy tévéműsorban.
A Hezbollah nem akar totális háborút Izraellel, de egy ellene irányuló agresszió esetén vissza fog vágni a rendelkezésére álló minden fegyverrel – hangoztatta szerdán Haszan Naszrallah, a libanoni síita milícia vezetője a mozgalom al-Manár nevű tévéjének egyik műsorában.
„A konfliktus elmérgesedése esetén nem tartjuk magunkat semmilyen játékszabályhoz” – jelentette ki. „Ebben a helyzetben nem lehet kizárni erőink behatolását Izrael északi részébe, Galilea megrohamozása lehet az egyik verzió” – tette hozzá.
A Hezbollah-vezető szerint ebben az esetben sehol semmi sem lesz biztonságban Izraelben a milícia rakétáitól és drónjaitól. Mint mondta, a Hezbollahnak van egy listája olyan célpontokról, amelyekre képes precíziós csapást mérni.
Naszrallah – most először – megfenyegette Ciprust is, mondván, a Hezbollah a háborúban részes félnek fogja tekinteni a szigetországot, ha engedélyezi Izraelnek repülőterei használatát Libanon elleni támadásokhoz. A milícia vezetője „megbízható forrásokból származó információkra” hivatkozva azt állította, hogy Izrael megpróbál hozzáférést szerezni a ciprusi légitámaszpontokhoz. „Ebben az esetben katonai célpontokká válnak a földközi-tengeri létesítmények” – fűzte hozzá.
Az izraeli hadsereg kedden este közölte, hogy jóváhagyta a műveleti terveket egy libanoni offenzívához. Aznap Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter is figyelmeztetett, hogy hamarosan döntés születhet a libanoni Hezbollah síita szervezet elleni háborúról.
ENSZ: Izrael nem fordított elegendő figyelmet a civil lakosság védelmére a Gázai övezetben
Nem fordított elegendő figyelmet a civil lakosság védelmére az izraeli hadsereg a Gázai övezeti háborúban végrehajtott célzott légicsapások során – állapította meg szerdán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa.
A harci eszközöket és módszereket úgy kell a feleknek megválogatni, hogy el lehessen kerülni vagy legalább a minimálisra lehessen szorítani azt, hogy civileknek is bántódása essen. Minden jel szerint ezt az előírást következetesen megszegték az izraeli légicsapások során – közölte Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Az Emberi Jogi Tanács hat izraeli támadás körülményeit vizsgálta meg a tavaly október 9. és december 2. közötti időszakból. A testület feltételezése szerint a szóban forgó támadások során az izraeli hadsereg GBU-31, GBU-32 és GBU-39 típusú bombákat vetett be, amelyek képesek betonfalakat áttörni és többemeletes épületeket is romba dönteni. Több lakóház, egy iskola, egy menekülttábor és egy piac épülete volt a vizsgálat alá vont támadások célpontja, és legkevesebb 218 ember halálát okozták. December 2-án valószínűleg kilenc GBU-31 típusú bomba egy 130 méter átmérőjű területen okozott pusztítást, 15 lakóház teljesen romba dőlt, 14 másik pedig megrongálódott.
A nemzetközi humanitárius jog rendelkezései szerint a polgári létesítményeket a lehetőségekhez képest meg kell kímélni a hadműveletek során. Ha fegyveresek jelenlétét gyanítják polgári épületekben, akkor mérlegelni kell, hogy az esetleges károk nem múlják-e felül a kívánt nyereséget.
Terroristák vagy a tavaly októberben Izrael ellen elkövetett terrortámadáshoz köthető személyek jelenléte (egy polgári létesítményben) még nem tesz legitim célponttá egy teljes városnegyedet
– szögezték le a jelentésben. Kiemelték: akár emberiesség elleni bűncselekménynek is minősülhet az, hogy Izrael nem tett különbséget harcosok és civil lakosok között, miközben robbantásokat hajtott végre sűrűn lakott városnegyedekben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a palesztin fegyvereseket is bírálta amiatt, hogy olyan területeket lőttek Izraelben, ahol a lövedékek civileket is eltalálhattak. A testület arra is rámutatott, hogy nem lenne szabad sűrűn lakott területeken katonai felszerelést tárolni vagy harcosokat állomásoztatni.
Izrael állandó ENSZ-képviselete Genfben azt mondta, hogy a jelentést „a tényeket tekintve, illetve jogilag és módszertanilag is elhibázottnak” tartják
Ravina Shamdasani, a tanács szóvivője elmondta: először felszólítják az izraeli hatóságokat, hogy folytassanak le transzparens vizsgálatot az ügyben. Ha ez nem történik meg, akkor „ezen a téren is nemzetközi cselekvés szükséges” – tette hozzá.
Izrael tavaly októberben indított hadműveleteiben több mint 37 400 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben a helyi egészségügyi hatóságok szerint.
Múlt héten egy ENSZ-vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy mind Izrael, mind a palesztin fegyveresek követhettek el háborús bűnöket.
Blinken: egyetlen bombaszállítmány kivételével a tervek szerint halad az amerikai fegyverek eljuttatása Izraelnek
Az amerikai külügyminiszter szerint egyetlen leállított bombaszállítmányon kívül a tervezett ütemben zajlik az amerikai fegyverek szállítása Izrael számára. Antony Blinken ezzel az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu szavaira reagált, aki szerint az Egyesült Államok fegyvereket tart vissza, amivel lassítja az izraeli hadműveleteket.
Antony Blinken kedden újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok egyetlen bombaszállítmány küldését vizsgálja felül, amelyben nagy hatóerejű bombák, egyebek mellett 1000 kilogrammos eszközök szerepelnek. A külügyminiszter megismételte, hogy az amerikai adminisztráció aggályosnak találja ilyen eszközök bevetését sűrűn lakott térségekben, mint a dél-gázai Rafáh városa. Antony Blinken szerint a többi katonai szállítás az eredeti tervek szerint zajlik.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden felfoghatatlannak nevezte, hogy az amerikai adminisztráció fegyvereket és lőszereket tart vissza, majd a Hamász megsemmisítésére indított hadműveletre utalva azt mondta: „adják oda az eszközöket, és mi sokkal gyorsabban elvégezzük a munkát".
Az amerikai adminisztráció több tagja helyezte kilátásba az elmúlt hónapokban, hogy leállítják az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat, amennyiben az izraeli hadsereg átfogó katonai műveletet kezd a Hamász ellen a civilektől zsúfolt Rafáh-ban.
Joe Biden és a Fehér Ház vezető tisztségviselői ugyanakkor többször kijelentették, hogy
Izrael egyelőre nem lépte át azt a „vörös vonalat”, ami a szállítmányok leállítását eredményezné, kivéve a nagy hatóerejű bombákat.
Kedden az amerikai Kongresszus két vezető demokrata tagja hozzájárulását adta ahhoz, hogy az Egyesült Államok F15-ös vadászrepülőgépeket adjon el Izraelnek, amivel lehetővé válhat a szállítási szerződés véglegesítése.
Gregory Meeks, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős tagja, valamint Ben Cardin a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke közölte, hogy hozzájárulását adja az adásvételhez, amibe a republikánusok már korábban beleegyeztek. A két demokrata politikus előzetesen annak tisztázását kérte a Biden-adminisztrációtól, hogy amerikai fegyvereket milyen körülmények között vet be az izraeli haderő a Gázai övezetben.
Az üzlet értelmében Izrael 15 milliárd dollár értékben vásárol F15-ös gépeket és kiegészítő felszereléseket, amelyek szállítása 2029-ben kezdődhet meg.
Ez történt kedden: