Az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze (videó)

Lengyel külügyi szóvivő: Varsó fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel

Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel - mondta Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő, akit csütörtökön idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap.

Wronski az Ukrinform hírügynökségnek tett szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés".

Lengyelországnak többször is riasztani kellett vadászgépeit légterének védelme érdekében, amikor Oroszország nagyszabású rakétacsapásokat hajtott végre Ukrajnában. Varsó szerint nyugat-ukrajnai célpontok ellen kilőtt orosz rakéták több alkalommal is behatoltak légterébe. Moszkva szerint véletlen légtérsértésekről van szó.

Wronski szerint a kijevi vezetés azzal a megkereséssel fordult Lengyelországhoz, hogy a lengyel légvédelmi rendszerek segítségével semmisítsenek meg orosz rakétákat Ukrajna felett. Mint mondta, az erről szóló vita márciusban indult, miután egy orosz rakéta óránkénti 800 kilométer sebességgel 365 méteres magasságban belépett a lengyel légtérbe 39 másodpercig Oserdów település térségében.

"Erről egyáltalán nem folyik vita Lengyelországban. Kizárt a lehetősége annak, hogy lengyel légvédelmi rendszer legyen az ország határain kívül" - húzta alá.

"A NATO különböző elképzeléseket vizsgál, ideértve, hogy az ilyen rakétákat meg kellene semmisíteni, ha túl közel kerülnének a NATO határaihoz" - hangoztatta Szejna a RMF FM lengyel rádió egyik márciusi műsorában. "Ennek az ukrán fél hozzájárulásával és a nemzetközi következmények figyelembe vételével kellene megvalósulnia" - tette hozzá.

"Eddig nagyon nagy gondunk volt ezzel. Ez a hivatalos előírások, döntéshozatali folyamatok és a békefenntartó államok bizonyos kulturális vonatkozásainak számlájára írható" - mondta Siewiera március végén egy televíziós műsorban.

A Politico két jól értesült forrásra hivatkozva szerdán azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra fogja kérni NATO-szövetségeseit, hogy lőjék le az orosz rakétákat. A hírportál szerint kérését a normandiai partraszállás júniusi emlékünnepsége, valamint a G7-országcsoport olaszországi tanácskozása után fogja előterjeszteni. Az értesülést a Newsweek nem tudta független forrásból ellenőrizni, ezért elküldte kérdéseit az ukrán hatóságoknak.

Határincidens kiprovokálásával vádolja Észtország Oroszországot

Kaja Kallas észt miniszterelnök határincidens kiprovokálásával vádolta meg Oroszországot, miután csütörtökre virradó éjszaka orosz határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat távolítottak el a két ország határát képező Narva folyóról.

Tallinn szerint Moszkva csak a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború óta kifogásolja az úszó irányfények elhelyezését, amelyek célja, hogy megakadályozzák a hajók eltévedését az idegen vizeken.

– olvasható az észt határőrök közleményében.

Kaja Kallas szerint Észtország kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy magyarázatot kérjen.

„Határincidensről van szó, és tisztázni akarjuk a pontos körülményeket” – mondta a kormányfő újságírók előtt.

– tette hozzá.

Szerdán Litvánia közölte, hogy bekérettek a külügyminisztériumba egy orosz diplomáciai tanácsost Oroszország tervei miatt, amelyekkel egyoldalúan ki akarja terjeszteni az orosz tengeri határt a litván és finn felségvizeken, és figyelmeztetett, hogy hibrid háborús taktikáról lehet szó.

Az orosz védelmi minisztérium által kedden közzétett terv szerint Moszkva azt tervezi, hogy 2025 januárjától kiterjeszti felségvizeit, módosítva finnországi és litvániai határát a Balti-tengeren. Az előterjesztés szerzői azzal érveltek, hogy az 1985-ben megállapított földrajzi koordináták „nem felelnek meg teljesen a jelenlegi helyzetnek”. A dokumentum szerdán eltűnt a kormányzati honlapról.

Ukrán szaktárca: orosz ágyúzások miatt bányában rekedt több mint 160 vájár Donyeck megyében

Az orosz hadsereg ágyúzásai miatt leállt a berendezések működése a kelet-ukrajnai Donyeck megye egyik bányájában, aminek következtében több mint 160 bányász rekedt a mélyben – hozta nyilvánosságra az ukrán energetikai minisztérium csütörtökön a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy előző nap az orosz ágyúzások miatt megszakadt a donyecki régió egyik bányájának áramellátása. Akkor 25 bányász rekedt a föld alatt, de őket már a felszínre hozták.

Az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy tudomásuk szerint Harkiv és a vele szomszédos Szumi megye elleni támadásokra az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze. A harkivi régióban zajló harcokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most pontosan egy határ menti műveletet látunk, ami nem Harkiv városa elleni roham”. A Szumi megyét ért fenyegetésekkel kapcsolatban Juszov megjegyezte: „ha lesz ok az aggodalomra, hivatalosan is közlik. Az ottani helyzet jól ismert, ahogy az ellenség tervei és erőforrásai is”.

A szóvivő elmondta azt is, hogy az ukrán katonai hírszerzés tudja, hol találhatók Vlagyimir Putyin orosz elnök bunkerei. Hozzátette, hogy az elnök egyik hívóneve is az, hogy Bunkeres". „Mint Drakula gróf, úgy rejtőzködik ezekben a föld alatti létesítményekben” – jegyezte meg. Azt ugyanakkor nem fedte fel, hogy hány föld alatti bunkere van az orosz államfőnek.

Dróntámadások Tatárföldön

A katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravdának elmondták, hogy épp most hadműveletet folytatnak Oroszország katonai-ipari létesítményeinek drónokkal történő megsemmisítésére Tatárföld területén. A támadó ukrán drónok már eljutottak Kazanyba és Nyizsnyekamszkba, ahol számos stratégiailag fontos vállalkozás található, amelyek termékeit a hadiiparban használják fel – fejtette ki a hírszerzés munkatársa.

A nyugat-ukrajnai Hmelnickij város egyik kerületi bírósága feltételesen szabadlábra helyezte az első két elítéltet, akik kérték a katonai mozgósításukat – hozta nyilvánosságra a bíróság sajtószolgálata, hozzátéve, hogy még további ötven hasonló ügyet tárgyal. A közlemény szerint a 24, illetve 43 éves férfiakat 2022 őszén ítélték el lopásért, az egyiket 4 év 9 hónapra, a másikat 5 év 5 hónapra. A határozatok szövege kimondja, hogy egészségügyi szempontból mindketten alkalmasak a katonai szolgálatra, átestek szakmai és pszichológiai vizsgálaton, és megfelelő szintű fizikai felkészültséggel rendelkeznek a rájuk bízott katonai feladatok ellátásához.

Az ukrán vezérkar beszámolt arról, hogy az ukrán erők szerdán lelőttek egy újabb orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet a Donyeck megyei Pokrovszknál. A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg elérte a 497 700-at. Az ukrán erők szerdán a Szu-25-ön felül megsemmisítettek még egyebek mellett 11 orosz harckocsit, negyven tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 45 drónt.

A donyecki Andrijivka bevételéről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Andrijivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 11 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc páncélozott harcjárművet (köztük három MaxxPro páncélozott szállítójárművet), két amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 53 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Tatárföld légterében az orosz légvédelem lelőtt egy pilóta nélküli repülőszerkezetet. A nyizsnyekamszki repülőtér működését drónveszély miatt ideiglenesen felfüggesztették.

Szergej Akszjonov, a Krím félsziget vezetője közölte, hogy Kirovszkoje körzetében életét vesztette egy férfi, aki terrortámadást tervezett végrehajtani egy vasútvonalon, de pokolgépével önmagát robbantotta fel. Akszjonov a Krím 24 tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy minden olyan csoportot őrizetbe vettek, amely terrorcselekményeket próbált elkövetni az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten.

11 ezer embert evakuáltak Harkov térségéből

Oleh Szinyehubov, az északkelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója Telegramon azt közölte, hogy már csaknem 11 ezer embert evakuáltak a megyéből, mióta az oroszok május 10-én újabb offenzívát indítottak a térségben.

Ugyancsak csütörtökön az ukrán hadsereg azt közölte, folytatódnak a harcok a régióban lévő, a frontvonaltól alig öt kilométerre található Vovcsanszk környékén.

Ukrán hatóságok: az orosz erők rakétacsapásokat mértek Harkivra

Az eddigi információk szerint hét ember vesztette életét, és 16 sérült meg Harkivban csütörtökön, miután az orosz erők legalább 15 csapást mértek Sz-300-as és Sz-400 légvédelmi rakétákkal az ország második legnagyobb városára – hozták nyilvánosságra helyi hatóságok.

Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz hadsereg civil, főként közlekedési infrastruktúrát támadott az ország keleti felén fekvő Harkivban, találat ért egyebek mellett egy könyvnyomdát is, amelyben hatalmas tűz ütött ki. A megyei ügyész később pontosította, hogy a nyomdát két orosz rakéta találta el, a támadás pillanatában több mint ötven ember tartózkodott a helyiségben, közülük hatan meghaltak, és 16-an sérüléseket szenvedtek. A nagyvárosban még zajlik a romok eltakarítása, az előzetes információk szerint két ember lehet a romok alatt.

A kormányzó elmondta még, hogy az orosz erők a Harkiv közelében fekvő Zolocsiv és Ljubotin településeket is lőtték, mindkét helyen két-két helybeli sérült meg.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kora délután arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz hadsereg folytatja a város elleni csapásokat. Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy az oroszok légibombákat irányítottak a harkivi régióba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök különösen brutálisnak nevezte az újabb orosz támadást Harkiv és térsége ellen. Felszólította a világ vezetőit, hogy legyenek határozottabbak az orosz terror elleni küzdelemben, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna hatékonyan megsemmisíthesse az ellenséges hordozórakétákat Oroszország területén.

– fogalmazott az elnök közösségi oldalain. 

Hangsúlyozta, hogy a terrornak mindenhol, bármilyen körülmények között, minden kontinensen veszítenie kell. „Ez pedig mindenki közös felelőssége a világon, akinek lehetősége van megvédeni az életet a terrortól. Ukrajna mindent megtesz, de nagyobb elszántságra van szükség a világ vezetői részéről” – emelte ki Zelenszkij.

Nem enged be orosz turistákat Norvégia

Norvégia tovább korlátozza az orosz turisták beutazását az országba az Ukrajna elleni háború miatt, ami azt jelenti, hogy orosz állampolgárok turisztikai céllal szinte egyáltalán nem léphetnek be az országba – jelentette be az oslói igazságügyi minisztérium.

A NATO-tagállam, amely mintegy 200 kilométer hosszan közvetlenül határos Oroszországgal, már 2022-ben korlátozta az orosz turisták beutazási lehetőségét.

„A belépési szabályok további szigorítása összhangban áll Norvégia álláspontjával, hogy kiállunk szövetségeseink és partnereink mellett az Ukrajna elleni törvénytelen orosz agresszióra adott reakció terén” – idézte a tárca közleménye Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszert.

Zelenszkij Franciaországba és Olaszországba megy

Volodimir Zelenszkij elnök azt tervezi, hogy júniusban ellátogat a franciaországi D-napi megemlékezésre és a G7-ek olaszországi találkozójára, hogy több katonai támogatást kérjen - jelentette a Politico két meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Ha az elnök Franciaországba látogat, várhatóan arra fogja sürgetni partnereit, hogy küldjenek Kijevnek több katonai támogatást, és lőjék le az orosz rakétákat Ukrajna felett, ahogyan azt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette az Irán által áprilisban Izrael ellen intézett támadás idején.

Blinken már támogatná amerikai fegyverek bevetését orosz területre

Kijevi „kijózanító látogatása” után Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt szeretné, ha a Fehér Ház engedélyezné Ukrajnának, hogy amerikaiak által szállított fegyverekkel csapást mérjen orosz területen belül – írta a The New York Times nem közölt hivatalos forrásokra hivatkozva.
A tilalom eddig megakadályozta, hogy Kijev fejlett amerikai fegyverekkel, például ATACMS rakétákkal támadja az orosz erőket, amelyek a harkovi terület közelében gyülekeztek a május elején indított offenzívájukhoz.

Belgorodból lőtték Harkivot

Egy orosz légicsapás elpusztított egy kávézót, megrongált egy közeli lakóépületet és felgyújtott egy benzinkutat Harkivban. Helyi tisztviselők szerint 10 ember megsebesült, köztük egy trolibuszvezető, akinek mindkét lábát amputálták.

Oroszország egy UMPB D-30 irányított bombát használt, amelyet a szomszédos belgorodi régióból indítottak – közölte az ügyészség.

Ez Washington véleménye

Az Egyesült Államokban Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan azt mondta, hogy bár voltak aggályok, hogy Kína „közvetlenül fegyvereket – halálos segítséget – nyújthat Oroszországnak... ezt a mai napig nem láttuk”.

Az Egyesült Államok ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína mit tesz hozzá Oroszország hadigépezetének működtetéséhez. Nem közvetlenül fegyvereket ad, hanem bemenetet biztosít Oroszország védelmi ipari bázisához.

Halálos segélyek

„A halálos segélyek mostanra Kínából Oroszországba és Ukrajnába áramlanak” – mondta Grant Shapps brit védelmi miniszter egy londoni konferencián.

 – mondta. Az információt az amerikai és brit védelmi hírszerzésnek tulajdonította.

Francia próbalövés

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter szerint Franciaország végrehajtotta az első próbalövést egy frissített nukleáris képességű rakétával, az ASMPA-R-rel, amelyet egy Rafale vadászgéppel való kilövésre terveztek. Ez egy nappal azután történt, hogy Oroszország bejelentette, hogy atomgyakorlatokat kezdett déli katonai körzetében, amely Oroszországtól a megszállt ukrán területekig nyúlik. Az orosz gyakorlatok bejelentése részben Franciaországra irányul, miután Emmanuel Macron elnöke kijelentette, nem zárja ki, hogy nem harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába.

Svéd támogatás

Svédország Ukrajna hosszú távú, három évre szóló támogatásáról szóló csomagot fogadott el – összesen 7 milliárd dollár értékben.

„Ez nemcsak minket, nemcsak Ukrajnát, hanem a Balti-tengertől a Fekete-tengerig az egész európai peremet megerősíti” – mondta a támogatásról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Robbanásokat jelentettek Herszon környékéről

Tüzérségi támadást intéztek az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon ellen csütörtökre virradóra, a városból több robbanást is jelentettek.

Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője Telegramon azt közölte, a robbanásokat a Dnyipro folyó környékéről jelentették.   

Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója azt közölte, 

Orosz támadást jelentettek Donyeck megyéből is. A megye kormányzója, Vadim Filaskin azt mondta, a támadásban egy ember halt meg Toreck településnél.   

Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója csütörtökön szintén támadásokról számolt be, melyekben egy nő megsebesült.

Elképesztő pusztítást tudnak okozni a Szu–34-es repülők

Az orosz–ukrán háború egyelőre Ukrajna határain belül zajlik, azonban egy szempillantás alatt megváltozhat a helyzet, ha a nyugati vezető politikusok továbbra is a háborút elnyújtó törekvésekkel igyekeznek beleszólni a konfliktusba – írja a Magyar Nemzet.

Egy kiszélesedő háborúban azonban nem akármilyen vadászrepülők ellen kellene helytállnia a NATO csapatainak. A Szu–34-es repülők elképesztő pusztítást tudnak okozni.

Zelenszkij: nincs alternatíva

Napi videójában az ukrán elnök azt mondta, hogy bár hatalmas előrelépést tettek az elektronikus hadviselési eszközök, elsősorban a drónok gyártásának területén, még mindig sok a tennivaló az orosz bombák elleni küzdelemben.
„Nincs alternatíva. Ukrajnának olyan rendszerekre és taktikákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik, hogy megvédjük pozícióinkat, városainkat és közösségeinket ezektől a bombáktól, amik az orosz előretörés fő eszközét jelentik” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 22-én az ukrán-magyar határszakaszon 5216 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5492 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán: